PRAVILNIK O PROGRAMU ZAVRŠNOG ISPITA U OSNOVNOM OBRAZOVANJU I VASPITANJU("Sl. glasnik RS - Prosvetni glasnik", br. 1/2011, 1/2012, 1/2014, 12/2014, 2/2018, 3/2021, 14/2022, 4/2023 i 5/2023 - ispr.) |
Az általános iskolai oktatás és nevelés záróvizsgájának programja
A záróvizsga programjának célja
Az általános iskolai oktatás és nevelés keretében körvonalazott záróvizsga célja az Oktatási és nevelési rendszer alapjairól szóló törvény értelmében (Službeni glasnik SZK, 72/09. szám) a tanulók felkészítése az általános iskolai oktatás végén sorra kerülő kötelező záróvizsgára.
A záróvizsga programjának struktúrája
A záróvizsga a tanuló nyolcéves általános iskolai képzése során elsajátított anyanyelvi, matematikai, történelmi, földrajzi, biológiai, fizikai és kémiai tudás-, valamint készségszintjének értékelésére szolgál. Minden tanuló záróvizsgát tesz az általános iskolai tanulmánya végén, azaz a nyolcadik osztály befejeztével. A tanuló abban az iskolában vizsgázik, ahol a nyolcadik osztályt befejezte. A záróvizsga írásos formában történik, tesztek megoldásából áll.
A tanulók a 2010/2011. tanévben a záróvizsga előírásai szerint szerb nyelvből, illetve anyanyelvből és matematikából vizsgáznak.
Azok a tanulók, akik valamely nemzeti kisebbség nyelvén tanulnak, szerb nyelv helyett saját anyanyelvükből tesznek záróvizsgát.
A záróvizsga tartalma a záróvizsgára vonatkozó tervekkel összhangban változik a 2011/2012-es, a 2012/13-as és a 2013/2014-es tanévben, vagyis a fokozatos változások a 2013/2014-es tanévig tartanak. A változás mind a záróvizsga terjedelmét, mind pedig szerkezetét érinti, ugyanis a tantárgyak és a tesztekbe bekerülő ismeretlen feladatok száma növekszik.
Azok a tanulók, akik a 2011/2012-es tanévben fejezik be az általános iskolát, csupán két tantárgyból tesznek záróvizsgát: anyanyelvből és matematikából. A tesztek feladatainak és megoldásainak 25%-át tartalmazza majd a kiadott feladatgyűjtemény, a feladatok 25%-a lesz részben ismeretlen (ezek a feladatok a feladatgyűjteményben fellelhető kérdések módosításával alakulnak ki), a feladatok 50%-át viszont egyáltalán nem tartalmazza a kiadott gyűjtemény.
Azok a diákok, akik a 2012/2013-as tanévben végeznek, ugyancsak két tantárgyból, anyanyelvből és matematikából vizsgáznak, azonban a feladatoknak mindössze 25%-a lesz számukra ismert, 75%-a pedig teljesen ismeretlen.
Azok a tanulók, akik a 2013/2014-es tanévben tesznek záróvizsgát anyanyelvi és matematikatesztek segítségével, a következő tantárgyakból összeállított tesztet is megoldják: történelem, földrajz, biológia, fizika és kémia. A záróvizsgákon alkalmazott tesztek teljesen ismeretlen feladatokat tartalmaznak.
A vegyes tantárgyakból összeállt tesztek tantárgyi struktúráját az ötödiktől nyolcadik osztályig terjedő tantervek, azaz az egyes tantárgyak tantervi arányai határozzák meg.
Az első kombinált teszt kipróbálására a 2011/2012-es tanévben kerül sor.
A második vegyes tesztet, amely teljesen ismeretlen feladatokat tartalmaz, 2013-ban próbálják ki az adott szakemberek.
Az elvárások tulajdonképpen ugyanazokból a követelményekből állnak össze, amelyek szerint a tanulók az iskolai tanterv megvalósítása során anyanyelvből és matematikából dolgoztak. Az elvárások a tantárgyak, tehát az anyanyelv és a matematika tanításának előírt tantervében gyökereznek, valamint azokban az előírt tudásszintekben, amelyeket az általános oktatásra vonatkozó törvénnyel összhangban a Nemzeti Tanács fogadott el.
A kötelező oktatás végén összefoglalható oktatási követelmények három eredményszintet különböztetnek meg: az alap-, a közép- és a haladó szintet. Az oktatási követelményszintek különböző nehézségű, kognitív komplexitású és az ismeretek mennyiségére vonatkozó kritériumokat fogalmaznak meg, az egyszerű követelményektől haladnak az összetettekig. Minden következő szint értelemszerűen feltételezi, hogy a tanuló már elsajátította az előző szintnek megfelelő tudást és készséget.
Az alapszintet az a tudás, képesség és készség képezi, amelyet a tanulók több mint 80%-a elsajátított, a középszintet viszont az a tudás, képesség és készség, amelyet a tanulók mintegy 50%-a birtokol, az eredmények haladó szintje pedig azt jelzi, amit a legjobb tanulók mintegy 20%-a elsajátított.
A tesztek, amelyeket a tanulónak a záróvizsgán kell megoldania, olyan feladatokat tartalmaznak, amelyek az alapszint, a középszint és a haladó szint szerinti oktatási követelményeket ellenőrzik, vagyis a tanuló különböző nehézségű és összetettségű feladatokkal fog találkozni. A tesztek összeállítása magában foglalja mindazt a tudásszintet és tartalmat, amelyek alapvetőek és lényegesek a tanuló iskolai tanulmányainak folytatásához.
Az itt bemutatott záróvizsgaprogramban minden követelmény mellé olyan feladatok is társulnak, amelyek konkrétan lemérhetik a meghatározott követelményszintet teljesítő tanuló iránti elvárásokat. Vannak olyan követelmények, amelyekhez egyetlen, és olyanok is, amelyekhez több példa kapcsolódik.
Azokat a tudásszinteket, amelyeket a 2010/2011-es tanév záróvizsgájának programjában csillag jelöl, nem az adott tanév záróvizsgájára előrelátott feladatok ellenőrzik.
A 2010/2011. tanévre vonatkozó általános iskolai záróvizsga programja alapján megoldásokat is tartalmazó feladatgyűjteményt teszünk közzé. A feladatgyűjtemény alapját a tantervi feladatok képezik. A tanulók számára készült záróvizsgatesztek egyrészt a gyűjteményben lévő feladatokból, másrészt pedig olyan új, ismeretlen feladatokból állnak, amelyekkel a tanulók a teszt írásakor találkoznak először. A zárótesztek feladatainak 50%-át tehát a tanulók az előzetesen közzétett feladatgyűjteményből ismerik majd, a feladatok 25%-a azonban csak "részben lesz ismert" számunkra (a már közzétett feladatgyűjteményben található egyes feladatok részben módosulnak), míg a feladatok 25%-a teljesen ismeretlen lesz a diákok számára (csak a vizsgaanyagról tájékoztatják őket, valamint a tesztfeladatokhoz hasonló példákon gyakorolhatnak, de nem ismerik a tesztben előforduló konkrét feladatokat). Az ismeretlen feladatok 40%-a közép-, 60%-a pedig haladó szintű. Az ismeretlen feladatokat az ismert feladatokkal azonos kritériumok szerint értékelik.
Ahhoz, hogy a tanuló tanulmányi átlageredménye és a záróvizsgán elért teljesítménye alapján 100 pontot érjen el, 60 pontot kell összegyűjtenie tanulmányai során, a záróvizsgán pedig 40 pontos teljesítményt kell nyújtania.
A fejlődési zavarokkal küzdő és fogyatékos tanulók motorikus és érzékelési képességeiknek megfelelő záróvizsgát tesznek, illetve fogyatékosságukból eredő igényeik szerint vizsgáznak. A fogyatékos tanuló számára megfelelő záróvizsga típusáról és módjáról egyéni oktatási terv alapján döntenek.
Oktatási tudásszintek feladatokkal a kötelező (általános) iskolai oktatás végén magyar nyelv és irodalomból
Az alábbi meghatározások a tanulók alapszintű tudására/ismereteire és készségeire utalnak.
1. OLVASÁSI KÉSZSÉG ÉS SZÖVEGÉRTÉS
Az OLVASÁSI KÉSZSÉG ÉS SZÖVEGÉRTÉS részterületein a tanuló:
MNY.1.1.1. eljut az egyszerűbb szövegek megértéséig
Feladat |
Olvasd el az alábbi szöveget, és felelj a kérdésekre! Jókai Mór 1. Melyik Jókai-regényt nevezi meg a szöveg? Karikázd be a helyes cím előtti betűt! a) Kárpáthy Zoltán 2. Melyik újságban jelent meg a Jókairól szóló anekdota? Karikázd be a helyes válasz előtti betűt! a) Pesti Napló |
Megoldás |
1. Az arany ember |
MNY1.1.2. képes néma olvasással megérteni a szöveget
Feladat |
Olvasd el az alábbi szöveget, és felelj a kérdésekre! Jókai Mór Az irodalom iránti érdeklődés, az alkotómunkával való kísérletezés korábban sem volt ismeretlen a Jókai családban. Eszter nővére visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy édesapjuk szép könyvtárat gyűjtött össze, benne kéziratos kötetekkel, melyeket a kor nyomtatásban nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető szerzőitől saját maga másolt és gyűjtött össze. (Szajbély Mihály nyomán) Minek alapján írta le az író a Vaskaput Az arany ember című regényében? ________________________________________________________________________________
|
Megoldás |
Fantáziája és olvasmányai nyomán. |
MNY.1.1.3. megkülönbözteti a szépirodalmi és nem szépirodalmi szövegeket
Feladat |
||||||||
Olvasd el figyelmesen az alábbi szövegeket, majd írd a vonalra, melyik a szépirodalmi és melyik a nem szépirodalmi szöveg!
|
||||||||
Megoldás |
||||||||
a) nem szépirodalmi szöveg |
MNY.1.1.4. a munkafüzeteiben, könyveiben levő szómagyarázatokat segítség nélkül értelmezi
Feladat |
Olvasd el a tankönyvedben található szómagyarázatokat, és felelj a kérdésekre! 1. Milyen nemzetiségűek a székelyek? _____________________________________________________________ 2. Vajdaság mely részén élnek székelyek? _____________________________________________________________ 3. Mivel foglalkozik a folklorista? _____________________________________________________________
|
Megoldás |
1. magyar |
Feladat |
||||||||
Olvassátok el figyelmesen az alábbi szöveget! A katalógusban minden műről találhatsz egy kis cédulát, a katalóguscédulát, amelyen a mű legfontosabb adatai szerepelnek (pl. a szerző neve, a mű címe, kiadója, kiadási éve). Ezeket a cédulákat betűrendben vagy témakörök szerint kis fiókokban rendezve találod. Ha olyan könyvre van szükséged, amelyik a raktárban található, akkor arról a katalóguscédula segítségével egy kérőlapot kell kitöltened. A kérőlap adatai alapján a könyvtárosok megkeresik a kért művet a raktárban. Magyarázd meg a fenti szöveg alapján a katalóguscédula szó jelentését!
|
||||||||
Megoldás |
||||||||
Katalóguscédula: Olyan cédula, mely a művek legfontosabb adatait (pl. a szerző neve, a mű címe, kiadója, kiadási éve) tartalmazza. |
MNY.1.1.5. felismeri a szöveg műfaját, közlésmódját és stílusát
Feladat |
||||||
a) társalgási stílus |
||||||
Megoldás |
||||||
a) társalgási stílus |
MNY.1.1.6. megkülönbözteti a szöveg és a könyv szerkezeti egységeit: főcím, alcím, szövegtest, fejezet, bekezdés, lábjegyzet, tartalom, előszó, utószó
Feladat |
Írd be a buborékokba, hogyan nevezzük a szöveg szerkezeti egységeit! |
Megoldás |
a) cím |
MNY.1.1.7. felismeri az idézeteket
Feladat |
1. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd húzd alá az idézetet! Örkény a novella műfajáról eleinte teljesen hagyományos értelemben gondolkodik. Amikor 1952-ben, a Csillagban közölt Lila tinta című elbeszélését súlyos támadások érik, a következőket írja: "A novella félelmetes műfaj. A novella majdnem olyan kényes, mint a vers. Egy jó regénynek meg sem kottyan néhány elhibázott részlet, akár egy vagy két rosszul sikerült fejezet. A novella más. A novella sűrít, nem jelképesen, hanem valóságosan sűríti néhány száz sorba az egész világot; érthető, hogy /…/ egy hamis párbeszéd, egy homályos jellemzés, a cselekménynek egy hazug fordulata a robbanás veszélyével fenyeget. Egy hiba elég, hogy agyonverje azt is, ami nem hibás..." 2. Kinek a szavait idézi a szerző? ________________________________________________________ |
Megoldás |
1. "A novella félelmetes műfaj. A novella majdnem olyan kényes, mint a vers. Egy jó regénynek meg sem kottyan néhány elhibázott részlet, akár egy vagy két rosszul sikerült fejezet. A novella más. A novella sűrít, nem jelképesen, hanem valóságosan sűríti néhány száz sorba az egész világot; érthető, hogy /…/ egy hamis párbeszéd, egy homályos jellemzés, a cselekménynek egy hazug fordulata a robbanás veszélyével fenyeget. Egy hiba elég, hogy agyonverje azt is, ami nem hibás..." 2. Örkény István szavait. |
MNY.1.1.8. adott szempontok szerint válogató olvasással képes adatokat kiszűrni a szövegből
Feladat |
Olvasd el az alábbi szöveget, és felelj a kérdésekre! Jókai Mór Az irodalom iránti érdeklődés, az alkotómunkával való kísérletezés korábban sem volt ismeretlen a Jókai családban. Eszter nővére visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy édesapjuk szép könyvtárat gyűjtött össze, benne kéziratos kötetekkel, melyeket a kor nyomtatásban nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető szerzőitől saját maga másolt és gyűjtött össze. Magyarázd el, mit jelent a szövegben a "tápot adjon fantáziájának" szerkezet! ___________________________________________________________________________________
|
Megoldás |
Fejlessze/bővítse/tágítsa/alapozza meg fantáziáját/képzeletét és hasonló megoldások. |
MNY.1.1.9. képes lényeges és lényegtelen elkülönítésére,
MNY.1.1.10. képes az összefüggések feltárására (időrend, ok-okozati viszonyok, következmény stb.)
Feladat |
Hova tűnt a városháza keresztje? A szerda délutáni viharos szél felszaggatta a zentai városháza bádogtetejének egy részét, és a tornyán lévő kereszt is eltűnt. Az önkormányzatnál utánanéztünk, hogy mi történt a kereszttel, de a kérdésünkre nem tudtak válaszolni. Megkérdeztük a község polgármesterét is, aki éppen hivatali úton volt, ő kérdésünkre elmondta, nem értesült a kereszt eltűnéséről. Ekkor tudtuk meg tőle egyébként azt is, hogy a megsérült tetőrészt ideiglenesen nejlonnal burkolták be, a napokban pedig mindenképpen kijavítják a szél okozta kárt. Egy-két óra múlva egy újabb telefonálás során kiderült, hogy minden jel szerint a keresztet is az erős szél döntötte le, megtalálták városháza udvarában, és hamarosan visszahelyezik az épület tornyának legtetejére. 1. Állapítsd meg, milyen fontos eseményről számol be az újsághír! Keretezd be a helyes válasz előtti betűt! a) A polgármester hivatali úton volt. b) A polgármester nem értesült a kereszt eltűnéséről. c) Az elsodort keresztet megtalálták a városháza udvarában. d) A megsérült tetőrészt ideiglenesen nejlonnal burkolták be. 2. A szöveg alapján állapítsd meg az események időrendjét! Keretezd be a helyes válasz előtti betűt! a) A keresztet megtalálták a városháza udvarában. b) A viharban eltűnt a városháza keresztje. c) Nagy vihar tombolt Zentán. d) A keresztet hamarosan visszahelyezik az épület tornyára. 3. Az újsághír mely állításai között fedezhetsz fel ok-okozati viszonyt? Írd a mondat elé, hogy igaz vagy hamis az állítás! (Igaz - I, hamis - H) ____ a) A keresztet megtalálták a városháza udvarában, ezért hamarosan visszahelyezik az épület tetejére. ____ b) A viharban megsérült az épület bádogteteje, ezért ideiglenesen beburkolták. ____ c) Viharos szél tombolt Zentán, ezért eltűnt a városháza tornyán lévő kereszt. ____ c) Az újságíró sokat telefonált, ezért előkerült a kereszt.
|
Megoldás |
1. c) |
MNY.1.1.10. képes az összefüggések feltárására (időrend, ok-okozati viszonyok, következmény stb.)
Feladat |
Hova tűnt a városháza keresztje? A szerda délutáni viharos szél felszaggatta a zentai városháza bádogtetejének egy részét, és a tornyán lévő kereszt is eltűnt. Az önkormányzatnál utánanéztünk, hogy mi történt a kereszttel, de a kérdésünkre nem tudtak válaszolni. Megkérdeztük a község polgármesterét is, aki éppen hivatali úton volt, ő kérdésünkre elmondta, nem értesült a kereszt eltűnéséről. Ekkor tudtuk meg tőle egyébként azt is, hogy a megsérült tetőrészt ideiglenesen nejlonnal burkolták be, a napokban pedig mindenképpen kijavítják a szél okozta kárt. Egy-két óra múlva egy újabb telefonálás során kiderült, hogy minden jel szerint a keresztet is az erős szél döntötte le, megtalálták a városháza udvarában, és hamarosan visszahelyezik az épület tornyának legtetejére. a) A keresztet megtalálták a városháza udvarában. b) A viharban eltűnt a városháza keresztje. c) Nagy vihar tombolt Zentán. d) A keresztet hamarosan visszahelyezik az épület tornyára. 2. Az újsághír mely állításai között fedezhetsz fel ok-okozati viszonyt? Írd a mondat elé, hogy igaz vagy hamis az állítás! (Igaz - I, hamis - H) ____ a) A keresztet megtalálták a városháza udvarában, ezért hamarosan visszahelyezik az épület tetejére. ____ b) A viharban megsérült az épület bádogteteje, ezért ideiglenesen beburkolták. ____ c) Viharos szél tombolt Zentán, ezért eltűnt a városháza tornyán lévő kereszt. ____ d) Az újságíró sokat telefonált, ezért előkerült a kereszt. |
Megoldás |
1. c), b), a), d) |
MNY.1.1.11. képes a következtetések levonására (egyszerű szövegben)
Feladat |
Olvasd el figyelmesen az alábbi részletet! Az idő szép verőfényes volt, s a fahordás is úgy megindult, hogy alig győztem kormányozni a sok szekeres embert, aki mind kevesebbet akart a kiszabott árnál fizetni, de többet akart a rendesnél a szekérre rakni. Az én emberem is visszajött, vagyis ama szekeres, aki a bútorzatot hozta volt, s akinek fát ígértem olvasmányok ellenében. A tarisnyájából néhány könyvet és füzeteket vett elé, s így szólt: - Ez sok fát ér, hé! (Tamási Áron: Ábel a rengetegben) a) Magyarázd meg saját szavaiddal a verőfényes szó jelentését! _____________________________________________________________________________________ b) Írd le, hogy szerinted miért nevezte Ábel a könyveket lelki tápláléknak? _____________________________________________________________________________________ |
Megoldás |
a) pl. ragyogó, napsütéses idő |
MNY.1.1.12. képes a szövegbe iktatott táblázatok, grafikonok, diagramok felismerésére
Feladat |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vizsgáld meg az alábbi táblázatot, és végezd el a feladatot!
Írd ki a táblázatból az alsó nyelvállású, széles ajaknyílással képzett, hosszú mély magánhangzót! _______ |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
á |
A SZÖVEGALKOTÁS (ÍRÁSBELI) részterületein a tanuló:
MNY.1.2.1. érthető, nyelvtanilag kifogástalan mondatokat szerkeszt
Feladat |
Bizonyára neked is furcsák az alábbi mondatok. Keresd meg a hibákat, majd írd le a kijavított mondatokat! a) Úgy elkéstem, hogy már futólag se fogok időben odaérni. ___________________________________________________________________________ b) Most jelenleg nem érek rá. ___________________________________________________________________________ c) Sanyi a kutyájával jött az állomásra. Amikor észrevett minket, elkezdett ugatni. ___________________________________________________________________________ |
Megoldás |
a) Úgy elkéstem, hogy futva se fogok időben odaérni. |
MNY.1.2.2. egyszerű elbeszélő, leíró szövegeket alkot
Feladat |
Fejezd be a történetet! Írásod tartalmazzon elbeszélő és leíró részeket! Amikor Apu egy hideg, esős, késő őszi délutánon beállított a hóna alatt egy ijedten gágogó libával, amelyet fizetés gyanánt adtak neki az iskolában, Anyu idegösszeroppanást kapott. (Szakmány György: Apu nem megy sehová) _____________________________________________________________________________________
|
Megoldás |
Elfogadható minden olyan megoldás, amely megfelel a megadott kritériumoknak. |
Feladat |
Írj 6-8 mondatos leíró szöveget az alábbi témáról a megadott szavak segítségével! Elgondolkozva néztem ki a szobám ablakán szemben, jobbra, balra, arrébb, távolabb _____________________________________________________________________________________
|
Megoldás |
A szöveg elfogadható, ha |
MNY.1.2.3. elkülöníti a szöveg szerkezeti egységeit (hármas tagolás)
Feladat |
Figyeld meg az alábbi bevezetéseket! Állapítsd meg, melyik típushoz melyik szövegrészlet tartozik! (Írd a megfelelő helyre a megfelelő számot!) 1. Az előzmények közlése a) ____ Csattanás, csörömpölés, hangos jajkiáltás hallatszott a szobából. András a fenyőfa alól kiabált az anyukájának. Mire az anyja beért, András már több törött dísszel megsebezte magát. b) _____ András az utolsó ragtapaszt nyomta a karjára. Barátja csodálkozva kérdezte tőle: - Veled meg mi történt? c) ____ A szoba közepén feldíszítve állt a karácsonyfa. Csillogott-villogott rajta a sok dísz. András egyre közelebb lépett a fához. d) _____ - Örülök, hogy végre visszajöttünk. Hogy teltek el az ünnepek? - Nem fogod elhinni! Éppen karácsony este történt. |
Megoldás |
a) 2. |
MNY.1.2.4. képes a szövegek összefoglalására
Feladat |
A rajzlap A rajzlap fehér volt, téglalap alakú és jó papírszagú. Húsz fillérbe került; úgynevezett feles rajzlap. _____________________________________________________________________________________
|
Megoldás |
Ilyen és ehhez hasonló megoldásokat lehet elfogadni: |
MNY.1.2.5. szövegeit a beszédhelyzetnek megfelelően fogalmazza meg
Feladat |
A rajzlap A rajzlap fehér volt, téglalap alakú és jó papírszagú. Húsz fillérbe került; úgynevezett feles rajzlap.
Te is szemtanúja voltál a fenti eseménynek. Tanárod felszólítására le kell írnod röviden, mi történt: |
Megoldás |
Az értékeléskor a tömörséget kell figyelembe venni, valamint azt, hogy a fogalmazó alkalmazza-e az eltérő beszédhelyzetnek megfelelő szókincset, stílust. Az eredetiséget mindig értékelni kell! |
MNY.1.2.6. alkalmazza az írásbeli kommunikáció műfajait (levélírás, űrlapok kitöltése stb.)
Feladat |
A rajzlap A rajzlap fehér volt, téglalap alakú és jó papírszagú. Húsz fillérbe került; úgynevezett feles rajzlap.
Írj egy rövid (négy-öt mondatos) levelet a résztvevők egyikének, Károlykának vagy Borsnak! A levélben mondd el a véleményed is a történtekkel kapcsolatban!
|
Megoldás |
Értékeléskor a levél formai követelményeinek betartását kell szem előtt tartani (megszólítás, aláírás, dátum). Az eredeti gondolatot vagy nyelvi fordulatot mindig méltányolni kell! |
MNY.1.2.7. ismeri a Helyesírási szabályzat használati módját
Feladat |
Nem vagy biztos a Duna-part / Duna part / Dunapart/ duna-part írásmódjában. a) Melyik kézikönyvben nézheted meg, hogyan írják helyesen? Írd a vonalra a címét! ______________________________ b) Melyik megoldás helyes a fentiek közül? Írd a vonalra! ______________________________ |
Megoldás |
a) Szótárcímnek többféle jó megoldás is elfogadható: pl. A magyar helyesírás szabályai, Helyesírási kéziszótár, Magyar helyesírási szótár, Helyesírási diákszótár, Diákszótár, Helyesírás, Helyesírásunk b) Duna-part |
MNY.1.2.8. ismeri a helyesírási alapelveket és a legfontosabb helyesírási szabályokat (írásjelek, a tulajdonnevek - személynevek, állatnevek, intézménynevek, márkanevek - írásmódja)
Feladat |
Pótold az ír ige alábbi származékaiban a hiányzó i vagy í betűt! a) A régi iskolában a gyerekek __rkáit is láthatjuk. |
Megoldás |
a) arkáit |
MNY.1.2.9. tudatában van a nyelvi tolerancia fontosságának.*
3. NYELVI SZINTEK GRAMMATIKÁJA, JELENTÉSTAN, A NYELV RÉTEGZŐDÉSE, A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
A NYELVI SZINTEK GRAMMATIKÁJA részterületein a tanuló felismeri az alábbi nyelvtani jelenségeket:
MNY.1.3.1. fel tudja sorolni a magánhangzókat és mássalhangzókat
Feladat |
||||
Írd be a megadott betűk szomszédjait! Pótold azokat a betűket, amelyek megelőzik és követik a már meglévőket az idegen betűket is tartalmazó teljes ábécében!
|
||||
Megoldás |
||||
|
MNY.1.3.2. fel tudja osztani a mássalhangzókat a zöngésség szempontja szerint
Feladat |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
A legtöbb zöngés mássalhangzónak van zöngétlen párja. Egészítsd ki a párok hiányzó tagjait!
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||||||||||||||||||||||||
|
MNY.1.3.3. tud szótagolni
Feladat |
Húzd alá, melyik szó elválasztása hibás! u-bor-ka, And-rás, meg- ír-ja, bod-za
|
Megoldás |
bod-za |
MNY.1.3.4. felismeri az alapszófajokat
Feladat |
Elemezd szófajilag az alábbi mondatot! Írd a vonalra a szófaj nevét! Az Afrika belsejében húzódó hatalmas Kongó-medence évszázadokon át csábította az idegen hódítókat. az ___________________________ |
Megoldás |
az - (határozott) névelő |
MNY.1.3.5. le tudja választani a toldalékot a szótőtől
Feladat |
||||||||||||
Olvasd el az alábbi szólásokat! Elemezd a kiemelt szavakat szóelemek szerint! Jelöld számokkal a szóelemek típusát! 1 4 Pl. szél/nek szótő - 1, képző - 2, jel - 3, rag - 4 Ismeri a szelek járást. ______________________ Kedvező szél fújja a vitorláját. _______________ Szélnek eresztetted a szót. ___________________ |
||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||
|
MNY.1.3.6. felismeri az egyszerű és összetett szavakat
Feladat |
Húzd alá az összetett szavakat! a) fémcső, üvegcső, bölcső |
Megoldás |
a) fémcső, üvegcső |
MNY.1.3.7. ismeri a szótárak és kézikönyvek használati módját
Feladat |
Nem tudod, mit jelent az intertextus szó. Melyik kézikönyvben nézheted meg a jelentését? Írd a vonalra! ____________________________________________________________________________________
|
Megoldás |
Az idegen szavak szótárában.
|
MNY.1.3.8. meg tudja különböztetni az egyszerű és összetett mondatot
Feladat |
Olvasd el az alábbi szöveget! Hány összetett mondatot tartalmaz a szöveg? Kosztolányi Dezső megrendítő vallomásban ír magyarságélményéről. Arra figyelmezetet, hogy elkényeztetett gyerekként észre sem vesszük gazdagságunkat. Az idegen nyelvekre, az izgalmasabbnak tetszőkre kacsingatunk. Pedig más kultúrák megértéséhez is nélkülözhetetlen az anyanyelv. Az összetett mondatok száma: __________ |
Megoldás |
Az összetett mondatok száma: 1 |
MNY.1.3.9. felismeri a beszélő szándéka szerint elkülöníthető mondatokat (kijelentő, felkiáltó, felszólító, óhajtó, kérdő)
Feladat |
||||||||||||||||||||
Tedd ki a mondatok végére a hiányzó írásjeleket! Írd az üres vonalra, hogy a beszélő szándéka szerint milyen mondatokat kaptál!
|
||||||||||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||||||||||
|
MNY.1.3.10. mondatelemzéskor fölismeri a következő szintagmákat: predikatív szerkezet (igei állítmány, határozott alany), tárgyas szerkezet, határozós szerkezet (hely-, idő-, mód-, eszköz-), jelzős szerkezet (minőség-, mennyiség)
Feladat |
Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, majd húzd alá a jelzős szószerkezeteket! Mátyás király trónra lépése után tíz évre találta fel Gutenberg a könyvnyomtatást. Mátyás király magánkönyvtára fejlesztésénél előnyben részesítette a drága kézírásos könyveket. Hamarosan azonban érdeklődése az új művészet, a könyvnyomtatás felé fordult. Nemsokára az első magyar nyomda felállítása után a király meghívására Budára érkezett Hess András, aki Rómában volt nyomdász. |
Megoldás |
Jelzős szószerkezetek: tíz évre, Mátyás király magánkönyvtára, |
A JELENTÉSTAN részterületein a tanuló felismeri az alábbi jelenségeket:
MNY.1.3.11. fölismeri az egyjelentésű, a többjelentésű, a rokon értelmű szavakat a jel és a denotátum viszonya alapján.
Feladat |
Az alábbi sorok rokon értelmű szavakat tartalmaznak. Mindegyik sorban található egy kakukktojás. Keresd meg a nem odaillő szót, majd húzd alá! a) örül, örvendezik, borzad, repes, vigad, ujjong |
Megoldás |
a) borzad |
A NYELV RÉTEGZŐDÉSÉNEK részterületein a tanuló felismeri az alábbi nyelvtani jelenségeket:
MNY.1.3.12. felismeri a nyelvi rétegeket
Feladat |
Hányféle magyar nyelvet beszélünk? Olvasd el az alábbi szöveget, és írd be az üresen hagyott helyekre a nyelvváltozatok pontos megnevezését! Az elmúlt évszázadok során sok híres magyar író, költő foglalkozott nyelvünk ápolásával. Sokat tettek azért, hogy kialakuljon egy olyan egységes magyar nyelvváltozat, amely lehetővé tette, hogy különféle életkorú, foglalkozású, más-más tájakon élő emberek ki tudják cserélni gondolataikat. Nekik köszönhetően alakult ki az egységes magyar nyelv, illetve a ___________________, mely beszélt és írott változatban él a nyelvhasználatban, ennek választékos formáját _______________________ nyelvnek nevezzük. Ha összehasonlítjuk a különféle vidékeken élő emberek beszédét, azt tapasztaljuk, hogy másképpen nevezik ugyanazt a dolgot (pl. krumpli, pityóka), gyakran különbségek vannak a kiejtésben is. Ezeket a területi nyelvváltozatokat __________________ nevezzük. |
Megoldás |
köznyelv |
MNY.1.3.13. felismeri a stílusrétegeket
Feladat |
1. Egy folyó tűnt fel a mélyben, amely kanyarogva futott a vasúti töltés mellett. Gyakran csak fekete árnyéka látszott a folyónak, mint az esti országúton poroszkáló juhászkutyának. De a kanyarodóknál, ahol a folyó kibújt az árnyékból, ezüstös karikák, fehér halpénzek ringatóztak a folyó hátán, hogy gyorsan eltűnjenek a messziségben. Egy fekete, nyurga híd, mint valami hosszú lábú bogár állott a folyó vizében. 2. A folyók szakaszjellege attól függ, milyen a felszín. A folyók hegyvidéki szakaszain mélyítik a völgyet, ez a bevágódó szakasz. Vízszinteshez közeli területeken feltöltik a területet, ez a feltöltő szakasz. A kettő közötti mérsékelt lejtésnél a folyó kanyarogva szélesíti völgyét, ez az oldalazó szakasz. 3. A múlt héten Magyarkanizsa alatt is megduzzadt a folyó. Eddig magas volt a vízállás, de tegnap már a Tisza-parti üdülők kerítéséig ért a folyó. - Lelassult az áradás, mert nem jött le a Maroson a várt hullám, ezért eltolódik nálunk a tetőzés, várhatóan a jövő hét közepére. Az előrejelzések szerint Szegednél még egy métert fog emelkedni a vízállás, tehát nálunk körülbelül 650 centiméteren fog tetőzni a Tisza - közölte Ördög Rudolf, a DTD vízügyi vállalat magyarkanizsai részlegének vezetője. Milyen stílusban íródtak a fenti szövegek a folyóról? a) A ____ számú szöveget a publicisztikai stílus jellemzi.
|
Megoldás |
a) - 3; b) - 2; c) - 1. |
Az IRODALOM részterületein a tanuló:
MNY.1.4.1. felismeri a tantervben előírt szövegek címét és szerzőjét
Feladat |
||||||||||||
Kösd össze a szerzőt és a címet!
|
||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||
1 - c); 2 - f); 3 - d); 4 - e); 5 - a); 6 - b) |
MNY.1.4.2. megkülönbözteti a szóbeli és az írásbeli irodalom műfajait
Feladat |
Lázár Ervin: A legkisebb boszorkány Ott állt a vén boszorkány a világvégi háza előtt, a tornácnak támasztva egy elhasznált villám, cipője mellett egy elrongyolódott égiháború, cakkos szegélyű, csak azért nem dobta a szemétdombra, mert fösvény volt az istenadta, hátha jó lesz még valamire. Állapítsátok meg a fenti szöveg műfaját! Keretezzétek be a megfelelő választ! a) novella |
Megoldás |
c) |
MNY.1.4.3. (megkülönbözteti a műnemeket: líra, epika, dráma)
Feladat |
||||||
Melyik műnemhez sorolnád a következő szövegtípusokat? elbeszélés, dal, komédia, tragédia, regény, óda, mese, karcolat, elégia, farsangi alakoskodás
|
||||||
Megoldás |
||||||
|
MNY.1.4.4. felismeri a rímfajtákat és a refrént,
Feladat |
||||||||||||||||
Olvasd el Petőfi Sándor versének első két verszakát! Petőfi Sándor: Pató Pál úr
Minek nevezzük a versszakok végén ismétlődő sorokat?____________________ |
||||||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||||||
refrénnek |
Feladat |
Jelöld, nevezd és határozd meg Varró Dániel következő versének rímképletét! sms azt írom + most 1 smsbe Rímképlet:______________________________________________________
|
Megoldás |
Rímképlet: a a b b |
Feladat |
||||||||||||
Olvasd el a következő verspuzzle-t! Alakítsd át a szöveget oly módon, hogy ölelkező rím (végrím) keletkezzen! Jelöld is a rímképletet! Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak, Átalakított szöveg: ___________________________ |
||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||
|
MNY.1.4.5. ismeri a következő fogalmakat: elbeszélő, lírai beszélő (lírai én), mese, történet, elbeszélés
Feladat |
Ki mondja el az előző történetet? Keretezd be! a) A vén boszorkány. |
Megoldás |
c) |
MNY.1.4.6. képes a következő stilisztikai eszközök felismerésére: hasonlat, költői jelző, megszemélyesítés, ismétlés, költői kérdés, ellentét, hangutánzás és hangulatfestés, fokozás
Feladat |
Húzd alá a versrészletben a költői jelzőket! Bűvölten állt az utca. Egy sovány (Tóth Árpád: Körúti hajnal)
|
Megoldás |
sovány, drága, zöld, csüggeteg, halovány, tavaszi |
Feladat |
Petőfi Sándor: Szeptember végén Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, Olvasd el figyelmesen Kosztolányi Dezső műelemzését, majd írd be az üresen hagyott helyre, melyik költői alakzatra gondolt! "Haladjunk rendre. Az első szak kezdő négy sorában kemény, határozott kijelentéseket hallunk a virágzó völgyről és a hókoszorús bércekről. Az 1. és 2., a 3. és 4. sor párhuzamosan fest egy ________________. Ezt az ________________ festi az 1. és 3. sor különben szokott-kopott ríme is, mely azonban helyzeténél fogva súlyossá és jellemzővé válik: virágok és téli világot. Ösztönösen, a művészi érzékünkkel sejtjük, hogy a virágok voltaképpen az élet, s a téli tájkép voltaképpen a halál." |
Megoldás |
ellentétet, ellentétet |
MNY.1.4.7. képes a következő szépirodalmi szövegelemek felismerésére: motívum, téma, fabula, a cselekmény helye és ideje, hős stb.
Feladat |
1. Húzd alá A legkisebb boszorkány című szövegben a cselekmény helyére vonatkozó szavakat! A legkisebb boszorkány Ott állt a vén boszorkány a világvégi háza előtt, a tornácnak támasztva egy elhasznált villám, cipője mellett egy elrongyolódott égiháború, cakkos szegélyű, csak azért nem dobta a szemétdombra, mert fösvény volt az istenadta, hátha jó lesz még valamire. 2. Melyik nem illik a sorba? Találd meg a kakukktojást! a) A vén boszorkány. |
Megoldás |
1. A vén boszorkány világvégi háza. |
MNY.1.4.8. a szépirodalmi művek tudatos, igényes olvasója*
MNY.1.4.9. tiszteli a nemzeti irodalom és kultúra hagyományát*
MNY.1.4.10. képes esztétikai élmény átélésére*
Az alábbi meghatározások a tanulók középszintű tudását és készségeit határozzák meg.
1. OLVASÁSI KÉSZSÉG ÉS SZÖVEGÉRTÉS
Az OLVASÁSI KÉSZSÉG ÉS SZÖVEGÉRTÉS részterületein a tanuló:
MNY.2.1.1. eljut a hosszabb szövegek megértéséig
Feladat |
Olvasd el az alábbi szöveget és felelj a kérdésekre! Jókai Mór Az irodalom iránti érdeklődés, az alkotómunkával való kísérletezés korábban sem volt ismeretlen a Jókai családban. Eszter nővére visszaemlékezéseiből tudjuk, hogy édesapjuk szép könyvtárat gyűjtött össze, benne kéziratos kötetekkel, melyeket a kor nyomtatásban nehezen vagy egyáltalán nem hozzáférhető szerzőitől saját maga másolt és gyűjtött össze. Melyik a hamis állítás? Karikázd be a megfelelő betűt! a) Jókai természettudományos könyveket és útleírásokat olvasott. |
Megoldás |
c) |
Feladat |
Olvasd el a szöveget figyelmesen! Minek a metaforája Palics? Csáth gyerekkori és ifjúkori naplójegyzetei (többnyire tavasztól őszig) a palicsi kivonulásra, az oda-vissza mozgásra koncentrálnak, és ilyenkor meghatározóvá válik a jármű kiválasztása. Eleinte vonattal utazik, később általában a villamos vagy a bicikli emelkedik ki a lehetőségek közül. Palics felé haladni a rutinszerűből, a sémából való átmeneti kibillenést, a társas érintkezés megváltoztatását, legtöbbször a fürdővendég státust jelenti, vagyis mindig az átmenetiséget. A nagymama jóvoltából a naplóíró én maradhatna is ott, gyerekkori naplójában azonban elkeseredett palicsi sorokat találunk például eső esetén, ilyenkor nem tud mit kezdeni önmagával, mintalakó sohasem válik belőle, megmarad idegennek. Palics esetében kiemelkedik a név szerepe, a gyermekkori feljegyzésektől kezdve a képi viszonyok, látott és látvány differenciáinak megközelítései dominálnak. Palics a játék metaforája. Sigmund Freud szerint felesleges a játék esetében a különleges utánzóösztön kiemelése. A játék egy eset analízisében összefügghet azzal a kultúrteljesítménnyel, amelynek alapján a gyermek anyja távozását tűrte. A játék tehát kárpótlásként is interpretálható. A csáthi játék szempontjából még fontosabb a gyermekre vonatkozó következő megállapítás: "az eltávozást az örömmel üdvözölt hazatérés előfeltételeként kellett eljátszania, és az utóbbiban rejlik a játék valódi értéke"."endezte meg.gyal önmaga az eltűnést és visszatérést minden Palics neve nem választható el az általa felidézett kulturális környezettől, a népünnepélyektől, az Anna-báltól, a diákkori tornaversenyektől, ahol a tűzoltó zenekar játszott, a nemeket elkülönítő, télen pedig (korcsolyázás idején) melegedőként szolgáló női strandtól, az allétól, a villamos üzembe helyezésétől stb. a) a tóé |
Megoldás |
b) |
MNY.2.1.2. különböző olvasási stratégiákat alkalmaz
Feladat |
Az esőerdők irtása Az esőerdőket jelenleg óriási mértékben irtják, ami az üvegházhatás egyik fő okozója. Az őserdők égetéses irtása során az égéssel nagy mennyiségű szén-dioxid jut a levegőbe. Amikor az erdőket kivágják és fölégetik, az elraktározott szén szén-dioxid formájában kerül vissza a levegőbe. Az utóbbi 10-15 év során átlagosan évente 1 milliárd tonnával kerül több szén-dioxid a légkörbe. Az erdőirtás miatt keletkezett szén-dioxid mennyiségét a légkör teljes szén-dioxid mennyiségének egyharmadára becsülik. Tudvalevő, hogy a szén-dioxid koncentrációjának megnövekedése az üvegházhatás egyik kiváltója. Olvasd el a fenti szöveget, és állapítsd meg, hogy az állítás igaz vagy hamis! Jelöld a vonalon! (I - igaz; H - hamis) a) _____ Az esőerdők irtása üvegházhatást okoz. b) _____ Az üvegházhatás hozzájárul a globális felmelegedéshez. c) _____ Az erdőirtás miatt keletkezett szén-dioxid mennyisége évről évre csökken. d) _____ A szén-dioxid nagyarányú koncentrációja nem okoz globális felmelegedést. |
Megoldás |
1. a) - I |
MNY.2.1.3. felismeri a nem szépirodalmi szövegek fajtáit (használati utasítás, reklám, vitaanyag, hozzászólás stb.)
Feladat |
||
A legelső használat előtt egy nedves törlőkendővel tisztítsa meg a készülék külső részeit és az alkatrészeket! Ezt a tevékenységet minden használat után ismételje meg! Olvasd el a szöveget, majd keretezd be a megfelelő választ! a) A kézi mixer reklámszövege. |
||
Megoldás |
||
d) |
MNY.2.1.4. meg tudja nevezni az olvasott szöveg témáját, képes rövid tartalomismertetésre
Feladat |
Az esőerdők irtása Az esőerdőket jelenleg óriási mértékben irtják, ami az üvegházhatás egyik fő okozója. Az őserdők égetéses irtása során az égéssel nagy mennyiségű szén-dioxid jut a levegőbe. Amikor az erdőket kivágják és fölégetik, az elraktározott szén szén-dioxid formájában kerül vissza a levegőbe. Az utóbbi 10-15 év során átlagosan évente 1 milliárd tonnával kerül több szén-dioxid a légkörbe. Az erdőirtás miatt keletkezett szén-dioxid mennyiségét a légkör teljes szén-dioxid mennyiségének egyharmadára becsülik. Tudvalevő, hogy a szén-dioxid koncentrációjának megnövekedése az üvegházhatás egyik kiváltója. 1. Mi az előző szöveg témája? 2. Ismertesd röviden a tartalmát! |
Megoldás |
1. Értékelés: A témára vonatkozóan: fontos az esőerdők irtásának megemlítése, ezenkívül az annak hatására vonatkozó megállapítás (globális felmelegedés), esetleg a kettő kölcsönhatásának kiemelése. |
MNY.2.1.5. a tankönyvben, munkafüzetben lévő szómagyarázatokat segítség nélkül értelmezi
Feladat |
Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget és a szómagyarázatokat! Hogyan értelmezed a szövegben a lúdbőrös és a stiláris szavakat? Gépünk alig emelkedett fel a Charles de Gaulle repülőtérről, máris közeledünk Európa határához. A felszakadozó felhők alól előtűnik Franciaország normandiai partszegélye, sárga "talapzata" - aztán egy darabka Anglia, aztán a tenger lúdbőrös végtelenje… (Pilinszky János: Amerikai képeslap, részletek) Szómagyarázat: stiláris: nyelvi stílussal kapcsolatos, stílusbeli a) lúdbőrös (a tenger végtelenje) |
Megoldás |
c) Hullámzó, mozgó, haladó, az ismeretlentől való borzongásra utaló stb. (többféle megfogalmazás elfogadható). |
MNY.2.1.6. felismeri a szöveg műfaját, közlésmódját és stílusát
Feladat |
Olvasd el Petőfi Sándor Kerényi Frigyesnek címzett úti levelét! Húzd alá a szövegben a leíró részeket! Szalonta, június 7. 1847. |
Megoldás |
Szalonta, június 7. 1847. Szatmáron, Nagykárolyon, az Érmelléken és Nagyváradon keresztül Szalontára értem e hónap elsején. Utamról nem sok jut szembe. Szatmár és Károly között van Majtény. Kis falu, de környéke nevezetes: itt volt Rákóczi utolsó csatája. Egy verset írtam az egykori csatatéren, melynek vége ez: "elmondtam legszörnyűbb átkomat s elsírtam legszentebb könnyemet." Úgy volt, átkozódtam és sírtam. Az Érmellék kellemes, szelíd völgy, a hegyoldalon ama híres bortermő szőlők, a hegy alatt pedig gazdag szántóföldek. Székelyhídon etettünk, éppen azon fogadóban, hol 1843-ban mint színész játszottam hatodmagammal. Megnéztem a nagy ivószobát is, hol színpadunk állott. Halovány, örömtelen, száraz ködalakok vettek körül, [...] itt töltött napjaim szellemei. Hosszan beszélgettem velök, beszédünk komoly, merengő volt, csak néha mosolyogtam bágyadtan, fájdalmasan. Szomorú, nagyon szomorú időkről beszélgettünk. |
MNY.2.1.8. adott szempontok szerint válogató olvasással képes adatokat kiszűrni a szövegből és szövegközi összefüggéseket keresni
Feladat |
Az esőerdők irtása Az esőerdőket jelenleg óriási mértékben irtják, ami az üvegházhatás egyik fő okozója. Az őserdők égetéses irtása során az égéssel nagy mennyiségű szén-dioxid jut a levegőbe. Amikor az erdőket kivágják és fölégetik, az elraktározott szén szén-dioxid formájában kerül vissza a levegőbe. Az utóbbi 10-15 év során átlagosan évente 1 milliárd tonnával kerül több szén-dioxid a légkörbe. Az erdőirtás miatt keletkezett szén-dioxid mennyiségét a légkör teljes szén-dioxid mennyiségének egyharmadára becsülik. Tudvalevő, hogy a szén-dioxid koncentrációjának megnövekedése az üvegházhatás egyik kiváltója. 1. Mi történik a napsugárral, amikor a Földre érkezik? a) _____________________________________________________________ |
Megoldás |
1. a) Elnyeli a Föld. |
Feladat |
Olvasd el figyelmesen a szöveget, majd felelj a kérdésre: Mit jelent medvést játszani? (Valastyán Tamás nyomán) Karikázd be a helyes felelet előtti betűt! |
Megoldás |
c) |
MNY.2.1.10. képes a táblázatok, grafikonok, diagramok áttekintésére és értelmezésére
Feladat |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Vizsgáld meg az alábbi táblázatot, és válaszolj a kérdésre!
Írd ki a táblázatból a kijelentő módú, jövő idejű névszói-igei állítmányt szemléltető példamondatot! |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A diák szorgalmas lesz. |
A SZÖVEGALKOTÁS (ÍRÁSBELI) részterületein a tanuló:
MNY.2.2.1. képes koherens, egyedi, kreatív szöveg összeállítására
Feladat |
Képzeld el, hogy hajótörött vagy egy lakatlan szigeten. Írj egy levelet, amelyet palackba zársz, és küldeményedet a tengerre bízod! __________________________________________________________ |
Megoldás |
Kritérium: kreatív szövegalkotás, megfelelő stílus és szóhasználat, nyelvhelyességi szempontból elfogadható, hibátlan helyesírású, megfelelő terjedelmű szöveg. |
MNY.2.2.2. képes hír, beszámoló és jelentés összeállítására,
Feladat |
Állíts össze képzeletbeli jelentést az állatművésszel történtekről, amelyet elektronikus úton is szétküldhetsz! Jelentésedben egyéni módon utalj az aláhúzott mondatra, az állatművész érvelésére! A jelentés körülményeit és a címzettet te válaszd meg! Szakmai önérzet Engem kemény fából faragtak! Tudok magamon uralkodni. Nem látszott rajtam semmi, pedig hosszú évek szorgalmas munkája, tehetségem elismerése, egész jövőm forgott kockán. - Állatművész vagyok - mondtam. Ez fájt. De azt hiszem, nem látszott rajtam semmi. (Örkény István) Jelentés: _______________________________________________________
|
Megoldás |
Kreatív, frappáns szövegalkotás a kritérium. A tanulónak ismernie kell a jelentésről tanultakat. Utalnia kell a kijelölt mondatra. |
MNY.2.2.3. képes rövidebb és/vagy egyszerűbb szöveg rezüméjének összeállítására
Feladat |
Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget, és állíts össze egy rövid hírszöveget az adott témáról! A hírt konkrét szituációhoz kötheted. Címet is adj a szövegnek! Gépünk alig emelkedett fel a Charles de Gaulle repülőtérről, máris közeledünk Európa határához. A felszakadozó felhők alól előtűnik Franciaország normandiai partszegélye, sárga "talapzata" - aztán egy darabka Anglia, aztán a tenger lúdbőrös végtelenje… (Pilinszky János: Amerikai képeslap, részletek) A hírszöveg címe:_______________________________________________________________________ Állíts össze a fenti szöveg alapján egy rövid hírszöveget! |
Megoldás |
A hír összeállításában a tanult műfaji jegyeket és a kreativitást értékeljük. A cím találékonyságára és a tömörségre különösen figyelünk. Pl. Ezervoltos tapasztalat, Lúdbőrös végtelen, Ezerszeres Amerika-álom, Felhőkarcoló és boszorkányos sebesség, Futás a világosságba, Európa határán stb. A szituáció megközelítése ugyancsak fontos szempont, pl. az olimpiai vagy a világbajnok csapat megérkezik, a színházi társulat vendégszerepel New Yorkban, gazdasági tárgyalásra vagy ifjúsági találkozóra kerül sor stb. |
MNY.2.2.4. ismeri a szóbeli és írásbeli közlés alapvető kritériumait
Feladat |
Olvasd el a mondatokat! A medve bánatos. a) Szerkessz szöveget a rendezetlen mondatokból! A mondatokon ne változtass, csak a sorrenden (kötőszókat adhatsz hozzá)! Írd le a szöveget! b) Adj címet a szövegnek! |
Megoldás |
Többféle megoldás elfogadható. a) Pl.: A medvét mézvágy hajtja. A medve erdőt cserélt. A medve csalódottan néz maga elé. A medve csak medve módra álmodozik. A medvét bocsok veszik körül. A medvebocsok békésen játszadoznak a fa alatt. A medve látja, hogy nincs oka búslakodásra. A medve pipacsot tűz az egyik medvegyerek füle mögé. |
MNY.2.2.5. ismeri és legtöbb esetben alkalmazza a helyesírási alapelveket, valamint a legfontosabb helyesírási szabályokat. (Helyesen jelöli a hangkapcsolatokat a részleges hasonulás, az írásban jelölt teljes hasonulás és az összeolvadás eseteiben, a tulajdonnevekre vonatkozó helyesírási szabályokat tudatosan alkalmazza. Helyesen írja a személyneveket, az állatneveket, a címeket, a márkaneveket, az intézményneveket és a földrajzi nevek egyszerűbb eseteit. Az igekötős igék, a névutós szerkezetek egybe- és különírását, az -i képzős melléknevek egyszerűbb eseteit nem téveszti el.)
Feladat |
Melyik tulajdonnév írásmódja hibás? Karikázd be a megfelelő betűt! a) Duna-part
|
Megoldás |
c) |
MNY.2.2.6. jártas a vázlatkészítésben
Feladat |
Az esőerdőket jelenleg óriási mértékben irtják, ami az üvegházhatás egyik fő okozója. Az őserdők égetéses irtása során az égéssel nagy mennyiségű szén-dioxid jut a levegőbe. Amikor az erdőket kivágják és fölégetik, az elraktározott szén szén-dioxid formájában kerül vissza a levegőbe. Az utóbbi 10-15 év során átlagosan évente 1 milliárd tonnával kerül több szén-dioxid a légkörbe. Az erdőirtás miatt keletkezett szén-dioxid mennyiségét a légkör teljes szén-dioxid mennyiségének egyharmadára becsülik. Tudvalevő, hogy a szén-dioxid koncentrációjának megnövekedése az üvegházhatás egyik kiváltója. Állítsd össze a fenti szöveg vázlatát!
|
Megoldás |
Ismerje fel, és különítse el a szöveg lényeges szerkezeti részeit! |
3. NYELVI SZINTEK GRAMMATIKÁJA, JELENTÉSTAN, A NYELV RÉTEGZŐDÉSE, A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
A NYELVI SZINTEK GRAMMATIKÁJA részterületein a tanuló felismeri az alábbi nyelvtani jelenségeket:
MNY.2.3.1. felismeri a magas és mély magánhangzókat
Feladat |
A mássalhangzók ugyanazok, csak a magánhangzók térnek el a következő szavakban. Az egyik alakban csak magas, a másikban csak mély hangok szerepelnek. Egészítsd ki a hiányzó hangokat! ballag - b__ll__g, ny__rg__l - nyergel, d__r__mb__l - dörömböl, |
Megoldás |
ballag - billeg, nyargal - nyergel, dorombol - dörömböl, libeg - lobog
|
MNY.2.3.2. felismeri és megnevezi a részleges hasonulás, a teljes hasonulás és az összeolvadás egyszerűbb eseteit
Feladat |
||||||
Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! Írd a táblázat megfelelő helyére a kiemelt szavakat! A tiszavirág valójában igen kevés ideig él, mindössze néhány órát. A fejlődése azonban hosszú ideig tart. A kifejlett állat vízbe bocsátja petéit. A peték ragadós burokkal tapadnak az iszaphoz vagy a kövekhez.
|
||||||
Megoldás |
||||||
|
MNY.2.3.3. fölismeri és megnevezi az alapszófajokat, a határozószókat és az igeneveket
Feladat |
Elemezd szófajilag az alábbi mondatot! Írd a vonalra a szófaj nevét! A földrengésben a tengerparti nyaralók nagy része elpusztult. a ___________________________ |
Megoldás |
a - (határozott) névelő |
Feladat |
Keresd ki a főnévi igenevet! Karikázd be a helyes válasz előtti betűt! a) láttam |
Megoldás |
c) |
MNY.2.3.4. ismeri a szótő+toldalékok fogalmát
Feladat |
Milyen toldalékokat fedeztél fel a szerzőktől szóban? Karikázd be a helyes válasz előtti betűt! a) jel + rag |
Megoldás |
3. a) |
MNY.2.3.5. fölismeri és megnevezi a szóelemek könnyebb elemeit
Feladat |
||||||||||||||||||||||||||||||||
Nevezd meg az alábbi szavak elemeit!
|
||||||||||||||||||||||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||||||||||||||||||||||
a) szótő + rag |
MNY.2.3.6. felismeri az egyszerű és összetett szavakat, és megnevezi fajtáit
Feladat |
||||
1. Csoportosítsd a képzett és az összetett szavakat! szemű, gyöngyszem, borsószem, szemorvos, szemtelen, szempillafesték, szemlélhet, szembogár, szemceruza, szemez, szemüveg, szemecske, pápaszem, szemüveglencse, szemtelenség, láncszem
2. Emeld ki a többszörösen összetett szavakat! ____________________________________________________________________________________
|
||||
Megoldás |
||||
1. Képzett szavak: szemű, szemtelen, szemlélhet, szemez, szemecske, szemtelenség |
MNY.2.3.7. ismeri a szótárak és kézikönyvek használati módját
Feladat |
Melyik szótárban találod meg a nevet szó rokon értelmű megfelelőit? Húzd alá a megfelelő választ! a) Szinonima szótár
|
Megoldás |
a) |
MNY.2.3.8. meg tudja különböztetni az egyszerű és az összetett mondatok fajtáit
Feladat |
Állapítsd meg az összetett mondatok fajtáját (alárendelőek vagy mellérendelőek)! Válaszod írd is le! A családi harmóniának akkor lehetsz legokosabb előmozdítója, ha mindent ráhagysz szüleidre. ____________________ És időnként csinálsz szódát, vagy elhozod a testvéredet az óvodából. ____________________ |
Megoldás |
alárendelő mondat |
MNY.2.3.9. fel tudja ismerni és megnevezni a beszélő szándéka szerint elkülönülő mondatokat
Feladat |
Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat! Jaj, de nehéz a matematika! a) Húzd alá a felkiáltó mondatokat! b) Mi jellemzi a felkiáltó mondatot! Egészítsd ki a vázlatot! A felkiáltó mondattal elsősorban _____________________ fejezzük ki.
|
Megoldás |
a) Jaj, de nehéz a matematika! b) A felkiáltó mondattal elsősorban érzelmeinket (indulatainkat) fejezzük ki. |
MNY.2.3.10. felismeri és megnevezi a mondatokat logikai minőségük szerint (állító, tagadó)
Feladat |
Olvasd el figyelmesen az alábbi mondatokat! Gizinek nincs szüksége segítségre. a) Karikázd be a tagadást kifejező módosítószókat a mondatokban! ______________________________________________________________________________ |
Megoldás |
a) nem, nem |
MNY.2.3.11. mondatelemzéskor fölismeri és megnevezi a következő szintagmákat: predikatív szerkezet (igei állítmány, határozott alany), tárgyas szerkezet, határozós szerkezet (hely-, idő-, mód-, eszköz-, társ-), jelzős szerkezet (minőség-, mennyiség-, birtokos)
Feladat |
||||||||||
Keresd meg a következő mondatokban az alany-állítmányi (predikatív) szószerkezetet! Írd a megfelelő helyre, majd nevezd is meg fajtájukat! a) Apám szájából szép volt az igaz.
b) Nem hiszem el.
|
||||||||||
Megoldás |
||||||||||
|
A JELENTÉSTAN részterületein a tanuló felismeri az alábbi jelenségeket:
MNY.2.3.12. fölismeri és megnevezi az egyjelentésű, a többjelentésű, az azonos alakú és a rokon értelmű szavakat a jel és a denotátum viszonya alapján
Feladat |
Karikázd be, mi a humor forrása a Romhányi Józseftől származó sírfeliratban! Zebra: a) rokon értelmű szó |
Megoldás |
d) többjelentésű szó |
A NYELV RÉTEGZŐDÉSÉNEK részterületein a tanuló felismeri az alábbi nyelvtani jelenségeket:
MNY.2.3.13. felismeri, megnevezi a nyelvi rétegeket
Feladat |
|||||||||
Készíts diáknyelvi értelmező szótárt! Az alábbi szavaknak írd le a köznyelvi és diáknyelvi jelentéseit!
|
|||||||||
Megoldás |
|||||||||
vagy hasonló jó megoldások. |
MNY.2.3.14. felismeri, megnevezi a stílusrétegeket
Feladat |
- Így ültünk akkor is - kezdte az apa. - Nagykovács Pál bátyám mesélt. Mikor ő Boszniába járt. Az okkupációkor. Hogy micsoda görbe hegyek vótak ott… Meg ilyesmit. Tanított. Hogy kell hadakozni a háborúba… De én nem arra ügyeltem, csak a begyes kisjányra, amék sehogy se akart olyan közel jönni, hogy megfoghassam a kis kezit… Úgy beült, jó távol a falig… Én meg nem akartam meg se moccanni. Hát csak hallgattam… A nagyapó meg csak mesélt, mesélt, retteneteseket, hogy beszorították üket eccer egy pajtába, osztán rájuk gyújtották, és a bosnyákok kint vótak tőtött puskával az udvaron… Még magam is megijedtem. Miatta. Csak azt gondoltam, hogy ki kellett neki szabadulni, ha most is itt ül, s mesél. Ültek a setétben. 1. Olvasd el a fenti szöveget! Mely stílusfajtához tartozik? Keretezd be! a) tudományos 2. A párbeszédes részben főként milyen nyelvi réteghez tartozó szavakat találsz? a) tájnyelvi |
Megoldás |
1. b) |
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE részterületein a tanuló felismeri és megnevezi:
MNY.2.3.15. felismeri és megnevezi a nyelvtörténeti korszakokat
Feladat |
||||||||||
Egészítsd ki a hiányzó adatokat!
|
||||||||||
Megoldás |
||||||||||
|
Az IRODALOM részterületein a tanuló:
MNY.2.4.1. el tudja különíteni epikus művekben (a meséket és mítoszokat leszámítva) a mű időviszonyait (az elbeszélt időt; az elbeszélés idejét; az elbeszélt események időtartamát), valamint a befogadás idejét
Feladat |
Állapítsd meg az előző szövegben az elbeszélt idő sorrendjét! Jelen - J, múlt - M, régmúlt - RM. a) _____ A szobában mindenki feszülten figyelt, vártak, hogy szabadult ki az öreg Nagykovács Pál fiatal korában a bosnyákok égő pajtájából. |
Megoldás |
a) __J___ A szobában mindenki feszülten figyelt, vártak, hogy szabadult ki az öreg Nagykovács Pál fiatal korában a bosnyákok égő pajtájából. |
MNY.2.4.2. felfedezi a cím, a műnem, a műfaj és a szereplő közötti összefüggéseket
Feladat |
Olvasd el figyelmesen az alábbi részletet! Október 12. Szerda. 1. A részlet alapján nevezd meg a mű szerzőjét és címét! 2. A részlet első sorában olvasható dátumból hiányzik az évszám. Karikázd be az alábbiak közül a megfelelő évszám előtti betűt! |
Megoldás |
1. Gárdonyi Géza: Egri csillagok 2. b) 1552 |
Feladat |
|||||||||||||||||||||
Pótold a táblázat hiányzó részeit!
|
|||||||||||||||||||||
Megoldás |
|||||||||||||||||||||
Családi kör |
MNY.2.4.3. a szövegrészletek, a hősök és a helyzetek alapján felismeri a műnemet és a műfajt
Feladat |
Olvasd el figyelmesen a szöveget! 1. Mely műfajokhoz és műnemhez kötődnek Grendel Lajos szerint Tolnai Ottó versciklusai? Nevezd meg a két műfajt és azt a műnemet, amelybe az adott két műfaj tartozik! Tolnai Ottó korai költészete a 20. századi líra széles skáláján szólal meg. Verseinek uralkodó tónusát az élőbeszéd spontaneitására való ráhangolódás határozza meg, továbbá a versmondatok fellazítása, a merész képzettársítások, az írásjelek és a rím kiküszöbölése. (Grendel Lajos nyomán) Műfaj: __________________________ ______________________ Műnem: ______________________ 2. Nevezz meg egy versciklust! A szerző nevét és a ciklus címét írd a vonalra! ____________________________________________________________________________________
|
Megoldás |
1. Regény (egy lehetséges regény töredékei) és anekdota. Műnem: epika |
Feladat |
Olvasd el figyelmesen az alábbi részletet! Az idő szép verőfényes volt, s a fahordás is úgy megindult, hogy alig győztem kormányozni a sok szekeres embert, aki mind kevesebbet akart a kiszabott árnál fizetni, de többet akart a rendesnél a szekérre rakni. Az én emberem is visszajött, vagyis ama szekeres, aki a bútorzatot hozta volt, s akinek fát ígértem olvasmányok ellenében. A tarisnyájából néhány könyvet és füzeteket vett elé, s így szólt: (Tamási Áron: Ábel a rengetegben) A részlet alapján határozd meg a szöveg műnemét és műfaját!
|
Megoldás |
Műneme: epika |
MNY.2.4.4. megkülönbözteti az átmeneti műfajokat (ballada)
Feladat |
Rózsa Sándor Bársony lovát nyergeli, - Korcsmárosné, adjon isten jó napot! - Korcsmárosné, töltsön bort a kupába, Rózsa Sándor se veszi ezt tréfára, - Azon kérem zsandárkáplár uramot: Rózsa Sándort viszik, viszik felfelé, Állapítsd meg, mi a műfaja a fenti szövegnek! Keretezd be a helyes választ! a) műballada |
Megoldás |
b) |
MNY.2.4.5. felismeri az irodalomtudományi szempontból vizsgált műfajokat (emlékirat, életrajz, önéletrajz, napló, útirajz, sci-fi, fantasy)
Feladat |
József Attila: Curriculum vitae 1905-ben születtem, Budapesten, görögkeleti vallású vagyok. Apám - néhai József Áron - háromesztendős koromban kivándorolt, engem pedig az Országos Gyermekvédő Liga Öcsödre adott nevelőszülőkhöz. Itt éltem hétéves koromig, már ekkor dolgoztam, mint általában a falusi szegény gyerekek - disznópásztorkodtam. Hétesztendős koromban anyám - néhai Pőcze Borbála - visszahozott Budapestre, s beíratott az elemi iskola II. osztályába. Anyám mosással és takarítással tartott el bennünket, engem és két nővéremet. Házaknál dolgozott, odajárt reggeltől estig, s én szülői felügyelet nélkül iskolát kerültem, csibészkedtem. A harmadikos olvasókönyvben azonban érdekes történeteket találtam Attila királyról, és rávetettem magam az olvasásra. Nem csupán azért érdekeltek a hun királyról szóló mesék, mert az én nevem is Attila, hanem azért is, mert Öcsödön nevelőszüleim Pistának hívtak. A szomszédokkal való tanácskozás után a fülem hallatára megállapították, hogy Attila név nincsen. Ez nagyon megdöbbentett, úgy éreztem, hogy a létezésemet vonták kétségbe. Az Attila királyról szóló mesék fölfedezése, azt hiszem, döntően hatott ettől kezdve minden törekvésemre, végső soron talán ez az élményem vezetett el az irodalomhoz, ez az élmény tett gondolkodóvá, olyan emberré, aki meghallgatja mások véleményét, de magában fölülvizsgálja; azzá, aki hallgat a Pista névre, míg be nem igazolódik az, amit ő maga gondol, hogy Attilának hívják. |
Megoldás |
a) |
MNY.2.4.6. felismeri a következő alakzatokat: metafora, szimbólum, allegória, áthajlás
Feladat |
A "képletes beszéd" paródiája fedezhető fel Varró Dániel Metró című versének következő két versszakában. Írd be a megfejtést (a kettős jelentésre utaló alakzat nevét) a kihagyott helyre! (A rímképlet segít a feladat megoldásában). S míg kattog egyre távolabb Ó, bár ne kéne lógnia, |
Megoldás |
allegória |
MNY.2.4.7. felismeri a motívumokat, a kompozíciót, a formai jegyeket, a hősök jellemét és a szereplők rendszerét, a párbeszédet, a monológot, belső monológot (önjellemző beszéd)
Feladat |
- Így ültünk akkor is - kezdte a történetet az apa. - Nagykovács Pál bátyám mesélt. Mikor ő Boszniába járt. Az okkupációkor. Hogy micsoda görbe hegyek vótak ott… Meg ilyesmit. Tanított. Hogy kell hadakozni a háborúba… De én nem arra ügyeltem, csak a begyes kisjányra, amék sehogy se akart olyan közel jönni, hogy megfoghassam a kis kezit… Úgy beült, jó távol a falig… Én meg nem akartam meg se moccanni. Hát csak hallgattam… A nagyapó meg csak mesélt, mesélt, retteneteseket, hogy beszorították üket eccer egy pajtába, osztán rájuk gyújtották, és a bosnyákok kint vótak tőtött puskával az udvaron… Még magam is megijedtem. Miatta. Csak azt gondoltam, hogy ki kellett neki szabadulni, ha most is itt ül, s mesél. 1. Keretezd be, hányféle közlésmód található a fenti szövegben! a) elbeszélő 2. Kik a jelenbeli történet szereplői? a) Nagykovács Pál 3. Beszéde alapján jellemezd az apát!
|
Megoldás |
1. a), c) |
MNY.2.4.8. különbséget tesz a szöveg cselekményének összefoglalása és a szöveg értelmezése között
Feladat |
1. A regény Ábel sorsát kíséri végig, s így fejlődésregény, ugyanakkor pikareszk is. Ábel napjait az elemi létküzdelem, a megmaradásért való harc mozgatja, de az elemi kalandvágy is munkál benne. Csavaros észjárású ember, s ez a legfőbb fegyvere a kiszolgáltatottságban. Egyszerre hat rá a tisztességes munka morálja és az ügyeskedésé, s egyszerre kamasz és felnőtt ember. 2. Szakállas Ábelt, egy tizenöt éves székely fiút édesapja elszegődteti erdőpásztornak a Hargitára. Az a feladata, hogy őrizze a kivágott fát, és ha vásárlók jönnek, számla ellenében adja el nekik. A fiú talált kutyájával, két tyúkkal, egy kecskével és egy macskával tölti napjait. Egyik erdei sétája alkalmával puskákat és nagy vaskörtéket talál. Az egyik vaskörte alá tüzet rak, majd nemsokára hatalmas robbanást hall. Visszatérve a helyszínre nagy pusztítást lát. De nem bánkódik, hanem örül, mert a viharban kidőlt fákat eladhatja, és a pénzt megtarthatja. Olvasd el a fenti szöveget, és állapítsd meg, melyik szól Tamási Áron Ábel a rengetegben című regényének cselekményéről, és melyik értelmezi azt! Írd be a számot a megfelelő helyre! A regény cselekményét a(z) ____ számú részlet ismerteti, a(z) ____ számú részlet pedig a szöveget értelmezi. |
Megoldás |
A regény cselekményét a(z) 1. számú részlet ismerteti, a(z) 2. számú részlet pedig a szöveget értelmezi. |
MNY.2.4.9. képes olvasmánynapló vezetésére *
MNY.2.4.10. felismeri a komikum változatait (humor, irónia)
Feladat |
||||||||||||||||
Olvasd el Petőfi Sándor versének első két versszakát! Petőfi Sándor: Pató Pál úr
1. Milyen tulajdonságát ismerjük meg a versből Pató Pál úrnak? 2. A komikumnak mely változata jelenik meg a versben? 3. Mi a komikum forrása? |
||||||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||||||
1. restség, lustaság |
MNY.2.4.11. felismeri a szonettet és a képverset
Feladat |
Olvasd el figyelmesen Vargha Ágnes képversét! a) Mi a kapcsolat az alábbi képvers "tartalma" és a szöveg megjelenítése között? _______________________________________________________________ b) Milyen jelzővel tudnád jellemezni legjobban a költemény hangulatát? _______________________________________________________________ |
Megoldás |
a) A szövegforma egy kávéscsészét ábrázol, a vers a kávézás örömeiről szól. b) megnyugtató, örömteli, gondtalan stb. |
Feladat |
A versszakok és a verssorok száma alapján határozd meg Babits Mihály versének versformáját! Csak én birok versemnek hőse lenni, S már azt hiszem: nincs rajtam kívül semmi, Bűvös körömből nincsen mód kitörnöm. Én maradok: magam számára börtön, (Babits Mihály: A lírikus epilógja) Versformája: _____________________ |
Megoldás |
szonett |
Az alábbi meghatározások a tanulók haladó szintű tudását és készségeit határozzák meg.
1. OLVASÁSI KÉSZSÉG ÉS SZÖVEGÉRTÉS
Az OLVASÁSI KÉSZSÉG ÉS SZÖVEGÉRTÉS részterületein a tanuló:
MNY.3.1.1. eljut a hosszabb és összetettebb szövegek megértéséig
Feladat |
Olvasd el az alábbi szöveget, majd felelj a kérdésre! Ödön vagy Jenő? Pár évvel ezelőtt a műsorújság A persely című tévékomédia szerzőjét Ödön Labiche néven tüntette fel, s ezt a beharangozóban meg is indokolta, a következőképp: "Ha már mindenkit honosítottunk, a szerzőt sem hagyhatjuk ki a sorból: Eugène-ből Ödön-re kereszteltük, mivel eredetileg ez volt a magyar megfelelője." Ez a megjegyzés több rádióhallgatót felbolydított. Telefonok, levelek sokasága emelt szót a nyelvművelő közönségszolgálatnál az ellen, hogy a francia Eugène keresztnevet a színműfordító az Ödön-nel azonosította. Írd le a szöveg alapján, miért lett az Ödön helyett az Eugén magyar megfelelője a Jenő! __________________________________________________________________ |
Megoldás |
Eredetileg az Ödön volt az Eugén megfelelője, de Széchenyi István az Anjou-korabeli okiratból előkerült Ewden nevet, amelyet valószínűleg Eugyénként ejtettek, Ödönnek olvasta. Eddig az Ewden és az Eugyén ugyanaz a név volt, 1839-től azonban az Ewden név elszakadt az Eugén-től. Az Edmond, Edmund neveket Ödönnel, az Eugént pedig a Jenővel magyarították. |
MNY.3.1.2. felismeri a szöveg műfaját, közlésmódját és stílusát
Feladat |
Olvasd el az alábbi meghatározást, és állapítsd meg, melyik műfajra vonatkozik! A műfaj nevét vonallal helyettesítettük. Mit írnál a vonalra? Rövid, egyszerű szerkesztésű lírai költemény, egyetlen érzelmet (vidámság, bánat, hazaszeretet, bátorság stb.) fejez ki, gyakori benne a visszatérő, refrénszerű sor, s végződhet váratlan fordulattal (csattanóval). Témáit tekintve van vallásos, hazafias, szerelmi, csata és bor, vagy betyár_____, sőt diák_____, bölcső_____, katona_____ stb. Eredet szerint létezik nép____ (szerzője ismeretlen) és mű____, amely ismert szerző érzelmeit fejezi ki. (Szilágyi V. Ferenc: Irodalmi alapfogalmak) A műfaj neve: _________________ |
Megoldás |
dal |
MNY.3.1.3. képes a kulcsszavak, tételmondatok kiemelésére, rezümé összeállítására
Feladat |
|||
Olvasd el Örkény István következő egypercesét! a) Állapítsd meg az egyperces novella kulcsszavait! Válassz ki közülük kettőt, amelyet leírsz! Szakmai önérzet Engem kemény fából faragtak! Állatművész vagyok - mondtam. - Mit tud? - kérdezte az igazgató.
b) Írd le néhány mondatban, hogyan értelmezed az egyperces zárómondatát, a kirepülés mozzanatát! ______________________________________________________________________ |
|||
Megoldás |
|||
a) Pl. állat(művész), madárhang, repülés, tehetség, elavultság stb. |
MNY.3.1.4. adott szempontok szerint válogató olvasással képes adatokat kiszűrni összetettebb és hosszabb szövegből, valamint szövegközi összefüggéseket keresni
Feladat |
Arany János a Toldit a Kisfaludy Társaság pályázatára 1846-ban írta meg. 1847-ben kötött életre szóló barátságot Petőfi Sándorral, aki így látta Arany János elbeszélő költeményét: 1. Toldi megírása után hány évvel kötött barátságot Petőfi és Arany János? 2. Mire vonatkozik a következő állítás: "Dalod, mint puszták harangja, egyszerű"? Keretezd be! a) Petőfi költészetére. 3. Milyen források alapján írta meg Arany János a Toldit? Sorold fel mindkettőt! _____________________________________________________ 4. Ki állítja, hogy a Toldi család története "édes rege"? Keretezd be! a) Petőfi Sándor |
Megoldás |
1. Egy évvel. |
MNY.3.1.5. képes összetettebb táblázatok, grafikonok, diagramok vizsgálatára és értelmezésére
Feladat |
||||||||||||
Az alábbi ábra azt mutatja, milyen szóalkotási módokkal jöttek létre legújabb magyar szakszavaink. Vizsgáld meg figyelmesen a grafikont, és állapítsd meg, melyik szóalkotási móddal jött létre legtöbb és melyikkel a legkevesebb új szakszavunk!
|
||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||
szóösszetétellel |
A SZÖVEGALKOTÁS (ÍRÁSBELI) részterületein a tanuló:
MNY.3.2.1. képes érvelő szöveg alkotására
Feladat |
Győzd meg a barátodat (barátnődet) három érvvel, hogy érdemes elolvasnia az általad ajánlott könyvet! Nevezd meg az általad választott könyv szerzőjét és címét is! "Nekem nagyon tetszett, olvasd el te is!" A könyv szerzője és címe: _____________________________________ |
Megoldás |
A szöveg elfogadható, ha |
MNY.3.2.2. képes könyv-, filmismertető, színházkritika, riport és interjú írására
Feladat |
|||||
(Magyar Szó) A fenti szöveg: a) filmismertető, |
|||||
Megoldás |
|||||
c)
|
MNY.3.2.3. képes hosszabb és/vagy összetettebb szövegek rezüméjének összeállítására
Feladat |
Olvasd el a következő szövegrészleteket, majd állítsd össze a rezüméjét! Forgács Tamás: Macska 1. Akárcsak a kutya, a macska is igen sok szólásmondásban szerepel. Wander ötkötetes német nyelvű frazeológiai szótára több mint 1000 olyan szólást, illetve közmondást sorol fel, amelyekben a macska előfordul, de O. Nagy Gábor szólás- és közmondásgyűjteményében is 87, Margalitsnál pedig 174 szótári egység található a macska címszó alatt. Ezek egy része a macskának tulajdonított jellemvonásokkal kapcsolatos. ________________________________________________________________ |
Megoldás |
Szűrje ki a szöveg lényeges információit! |
MNY.3.2.4. helyesen alkalmazza a bekezdéseket, ismeri a cím- és alcímadás stratégiáit, a szöveg részei közötti logikai kapcsolatokat
Feladat |
||||||||||
Olvasd el a következő szövegrészleteket, majd felelj a kérdésekre! Forgács Tamás: Macska 1. Akárcsak a kutya, a macska is igen sok szólásmondásban szerepel. Wander ötkötetes német nyelvű frazeológiai szótára több mint 1000 olyan szólást, illetve közmondást sorol fel, amelyekben a macska előfordul, de O. Nagy Gábor szólás- és közmondásgyűjteményében is 87, Margalitsnál pedig 174 szótári egység található a macska címszó alatt. Ezek egy része a macskának tulajdonított jellemvonásokkal kapcsolatos. 2. A macskának rendkívüli képességeket is tulajdonítanak, így azt is, hogy képes előre megérezni bizonyos események bekövetkeztét. Győr környékén például azt tartják, hogy ha mosdik a macska, vendég megy a házhoz, a Szilágyságban pedig kedvező előjel, ha a lányos házhoz látogatóba érkező fiatalemberhez hozzádörgölőzik a macska. A macska mosdását egyébként Németországban is látogató érkeztének tudják be: attól függően, hová néz, illetve hogy melyik testrészét tisztogatja, arra is lehet következtetni, hogy női vagy férfi vendég jön, illetve hogy váratlan vagy messzi vendég. A macska tehát "képes előre jelezni az esőt". A zivatart és az égzengést viszont nem szereti, ilyenkor eléggé ijedt képet vág. Ezért is mondják, ha valakinek különös fintor van az arcán, hogy úgy néz, mint a macska, amikor mennydörög. 3. Mindezek mellett a macskát rendkívül szívós és ügyes állatnak tartják. Amennyire általános az a vélekedés, hogy ha leejtünk egy szelet vajas kenyeret, akkor szinte biztos, hogy a megkent fele fordul a föld felé, legalább annyira általános az a vélemény is, hogy a macska viszont mindig a talpára esik. Ezt a tételt egyébként Limpach-Hoffmann szerint állítólag először i. e. 300-ban egy hindu bölcselő állapította meg. 4. Az, hogy a macskának ennyi élete van, talán azzal is összefügg, hogy nagyon óvatos. Például ha forró ételt adnak eléje, nem esik neki falánk módon, hanem csak járkál körbe, és szagolgatja... 5. Mivel a fekete macska az ördög cimborájának számított, a megjelenését rossz ómennek tartották. Ha tehát átmegy előttünk egy fekete macska, az rosszat jelent, aznap nem lesz szerencsénk (igaz, egyes vélemények szerint csak a balról jobbra tartó fekete macska jelent igazi bajt). Maga a hiedelem azonban nem kötődik szorosan a macskához, a németben a nyúllal való találkozást is rossz ómennek értékelik. Bibliográfia Dömötör Tekla 1981: A magyar nép hiedelemvilága. Corvina Kiadó, Budapest Kérdések:
2. Mit fedeztél fel a fenti szövegben? Karikázd be a helyes válasz előtti betűt! a) lábjegyzet 3. Keresd ki, hogy mikor jelent meg Tóth Béla könyvének reprint, azaz hasonmás kiadása! 4. Keresd ki, hogy ki a szerzője a Mi fán terem? című könyvnek! |
||||||||||
Megoldás |
||||||||||
1. a) 4., b) 2., c) 3., d) 5., e) 1. |
MNY.3.2.5. ismeri és következetesen alkalmazza a helyesírási alapelveket, valamint a helyesírási szabályok többségét (Helyesen jelöli a hosszú és rövid hangokat a tőhangváltást mutató főnevek és igék esetében is, a hangkapcsolatokat, helyesen írja a tulajdonneveket, a földrajzi nevek bonyolultabb eseteit, az -i képzős mellékneveket, az igekötős igék, a névutós szerkezetek, az alanyos, tárgyas, határozós és birtokos szószerkezetek, összetételek helyesírását nem véti el, összetett mondatok írásakor többnyire jól központoz.)
Feladat |
|||||||||||||||||||||
Írd helyesen a vonalra a tagolatlanul írt tulajdonneveket, valamint -i vagy -beli képzős alakjukat! magyarnyelvtudományitársaság, nyelvművelőkéziszótár, azest (folyóirat), velencecukrászda, bagolyutca, aranyjános
|
|||||||||||||||||||||
Megoldás |
|||||||||||||||||||||
|
3. NYELVI SZINTEK GRAMMATIKÁJA, JELENTÉSTAN, A NYELV RÉTEGZŐDÉSE, A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE
A NYELVI SZINTEK GRAMMATIKÁJA részterületein a tanuló felismeri az alábbi nyelvtani jelenségeket:
MNY.3.3.1. reprodukálja a magánhangzók felosztását az időtartam, az ajakműködés és a nyelv vízszintes mozgása szerint
Feladat |
||||||
Töltsd ki a táblázatot!
|
||||||
Megoldás |
||||||
|
Feladat |
||||||
Töltsd ki a táblázatot!
|
||||||
Megoldás |
||||||
|
Feladat |
||||||
Töltsd ki a táblázatot!
|
||||||
Megoldás |
||||||
|
MNY.3.3.2. ismeri és alkalmazza a hangrend és illeszkedés törvényét
Feladat |
||||||||||||||||
A felsorolt toldalékokat kapcsold a szavakhoz!
Miután megoldottad a feladatot, egészítsd ki a szabályt! A toldalékok lehetnek egyalakúak (pl. _____), vagy _______________ alakúak (pl. -ról, -ről), és ___________________ alakúak (pl. _________________). A többalakú toldalékok közül a magas hangrendű szavakhoz a _____________________ hangrendű, a mély hangrendű szavakhoz _________________hangrendű, a vegyes hangrendű szavakhoz többnyire _______________ hangrendű toldalék járul. |
||||||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||||||
A toldalékok lehetnek egyalakúak (pl. -ig), vagy kétalakúak (pl. -ról, -ről), és háromalakú- ak (pl. -hoz, -hez, -höz). A többalakú toldalékok közül a magas hangrendű szavakhoz a magas hangrendű, a mély hangrendű szavakhoz mély hangrendű, a vegyes hangrendű szavakhoz többnyire mély hangrendű toldalék járul. |
MNY.3.3.3. felismeri a részleges hasonulás (zöngésedés, zöngétlenedés, képzés helye szerinti részleges hasonulás), a teljes hasonulás (jelölt és jelöletlen teljes hasonulás), összeolvadás, mássalhangzó-rövidülés, mássalhangzó-kiesés eseteit
Feladat |
Képezz párokat az alábbi szavakból az alapján, hogy milyen helyesírási szabályok szerint írandók! Móriczcal, játssza, barátja, Babitscsal, Kanári-szigetek, jegygyűrű, eddze, padja _____________________ és ____________________ _____________________ és ____________________ _____________________ és ____________________ _____________________ és ____________________
|
Megoldás |
Móriczcal - Babitscsal |
MNY.3.3.4. ismeri és alkalmazza a szótagolás és elválasztás szabályait
Feladat |
||||
Másold le a következő szavakat úgy, hogy válaszd el őket minden lehetséges helyen!
|
||||
Megoldás |
||||
|
MNY.3.3.6. felismeri a többszófajúságot
Feladat |
||||||||
A következő mondatokban kiemelt szavak közül kettő-kettő azonos alakú, de szófajuk különböző. Állapítsátok meg a kiemelt szavak szófaját mondatbeli szerepük alapján!
|
||||||||
Megoldás |
||||||||
a) horgolt: ige |
MNY.3.3.7. felismeri, megnevezi és alkalmazza a tanult szóelemeket (képző, jel, rag)
Feladat |
||||||||||||||||||||||||
Töltsd ki a táblázat hiányos részeit!
|
||||||||||||||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||||||||||||||
|
Feladat |
|||||||||
Írd az alábbi szavakat a táblázat megfelelő helyére! Vigyázz, egy szó kimarad a táblázatból! Miért? vasaló, óraalkatrész, boldogtalan, képkeretező, szétoszt, kerékgyártómester
A __________________ marad ki a táblázatból, mert _______________ szó.
|
|||||||||
Megoldás |
|||||||||
A vasaló marad ki a táblázatból, mert egyszerű szó. |
MNY.3.3.8. felismeri az egyszerű, összetett és többszörösen összetett szavakat
Feladat |
Mi a különbség a szószerkezetek és az összetett szavak között? Melyik mondatot írtuk helyesen? Karikázd be a helyes válasz előtti betűt! 1. a) Az oroszlán a nagy macskák családjába tartozik. 2. Melyik többszörösen összetett szót írtuk helyesen? Karikázd be a helyes válasz előtti betűt! a) A vágottvirág-árusítás sikeresnek bizonyult. |
Megoldás |
1. c, d, e 2. a, c, f, g |
MNY.3.3.9. felismeri és megnevezi a mellérendelő és alárendelő szóösszetételeket
Feladat |
Hol a helyük? Csoportosítsd az alábbi összetett szavakat aszerint, hogy milyen nyelvtani viszony van az összetételi tagok között, majd írd be őket a megfelelő helyre! citromhéj, békeszerető, sokszög, dércsípte, ágrólszakadt, sötétzöld, érzelemgazdag alanyos szóösszetételek: ___________________________________ |
Megoldás |
Alanyos szóösszetételek: dércsípte |
MNY.3.3.10. felismeri és megnevezi a ritkább szóalkotási módokat
Feladat |
Alkoss különböző szavakat a megadott szerkezeti mintára! a) összetett szó: melléknév + főnév: ___________________________ |
Megoldás |
a) pl. kisasszony |
MNY.3.3.11. felismeri és alkalmazza az állandósult szókapcsolatokat
Feladat |
1. Melyik közmondás illik a következő történetre? Első alkalommal nagyon rokonszenvesnek tűnt nekem, de a következő találkozóra elhozta a barátait is, akik udvariatlanul sőt durván viselkedtek. Ha valóban ezekkel a személyekkel érzi jól magát, kissé megváltozik a véleményem róla. A közmondás: ________________________________________________________________________ 2. Az alábbi közmondás jelentését pedig te magyarázd meg egy rövid történettel! Okos ember a más kárán tanul. _____________________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________________ _____________________________________________________________________________________ |
Megoldás |
1. Madarat tolláról, embert barátjáról. |
MNY.3.3.12. használja a szótárakat és kézikönyveket
Feladat |
Kösd össze! |
Megoldás |
- helyesírási szótár: a szavak, kifejezések helyes írását mutatja be, |
MNY.3.3.13. felismeri és elkülöníti a mondatfajtákat szerkezetük szerint (egyszerű mondat: tőmondat, bővített mondat, hiányos mondat, összetett mondat: alárendelő, mellérendelő), ismeri az összetett mondat szerkezetét, a tagmondatok sorrendjét, a többszörösen összetett mondatot, ábrázolja az egyszerű és összetett mondatok szerkezetét
Feladat |
Alkoss összetett mondatokat az alábbi tagmondat kiegészítésével! Hétfőn olvastam, ... Pl. 1. ↔ 2. (ellentétes) Hétfőn olvastam, de mára már el is felejtettem. a) 1. → 2. (következtető) ____________________________________________________________________________________ b) Tárgyi mellékmondat: _____________________________________________________________________________________
|
Megoldás |
a) bármely jó válasz elfogadható kötőszóval (pl. tehát, ezért, ennélfogva stb.) vagy nélküle b) bármely jó válasz elfogadható kötőszóval (pl. hogy) vagy nélküle |
Feladat |
Jelöld az alábbi mondatokban függőleges vonallal a tagmondatok határát, majd írd be a mondat utáni zárójelbe a tagmondatok számát! Egy bölcs ember úgy éli az életét, hogy cselekszik, nem pedig a cselekvésről gondolkodik. (____) A boldogság titkát nem akkor lehet megtalálni, ha többre törsz, hanem hogyha kifejleszted a Titkos írás az arc, de annak, aki a kulcsát bírja, nyitott könyv. (___) |
Megoldás |
Egy bölcs ember úgy éli az életét, / hogy cselekszik,/ nem pedig a cselekvésről gondolkodik. (3) |
MNY.3.3.14. mondatelemzéskor fölismeri a következő szintagmákat: predikatív szerkezet (igei állítmány, névszói állítmány, névszói-igei állítmány, határozott alany, határozatlan alany, általános alany, hiányos alany), tárgyas szerkezet (kettős tárgy), határozós szerkezet (hely-, idő-, mód-, eszköz-, társ-, állapot, ok-, cél-, vonzat), jelzős szerkezet (minőség-, mennyiség-, birtokos, értelmező), alárendelő és mellérendelő (halmozott) szintagma
Feladat |
Elemezd a mondatot aláhúzással, és rajzold meg az ágrajzát! A kalandozó magyarok szívesen csapták be az ellenséget színlelt meghátrálással. |
Megoldás |
A kalandozó magyarok szívesen csapták be az ellenséget színlelt meghátrálással.
|
A JELENTÉSTAN részterületein a tanuló felismeri az alábbi jelenségeket:
MNY.3.3.15. fölismeri az egyjelentésű, a többjelentésű, az azonos alakú, hasonló alakú, ellentétes jelentésű, hangutánzó- és hangulatfestő valamint a rokon értelmű szavakat a jel és a denotátum viszonya alapján
Feladat |
Melyek a következő szavak ellentétei? a) száraz idő - _______________ |
Megoldás |
a) esős idő |
Feladat |
||||||||||||||||
Kösd össze nyilakkal az ellentétes jelentésű szavakat! Pl. szubjektív → tárgyilagos
|
||||||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||||||
|
A NYELV RÉTEGZŐDÉSÉNEK részterületein a tanuló felismeri az alábbi nyelvtani jelenségeket:
MNY.3.3.16. felismeri, megnevezi és alkalmazza a nyelvi rétegeket
Feladat |
Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! A diák egy különleges faja az élővilágnak. Külső és belső jegyeiben az emberhez hasonlít, de a viselkedése, gondolkodása, beszédmódja merőben eltér a megszokottól. 1. Biztosan te is ismersz hasonló szavakat. Olvasd el az alábbi szavakat, majd írd be őket a megfelelő üres helyre! tancsi, csesznye, hepájkodnak, csávó, suli, vallat, csirke, elpampogják, menő 2. Szerinted mi lehet a címe annak a szövegnek, amelyből ez a részlet származik? Húzd alá! a) Egy orvos feljegyzései a diákok viselkedéséről |
Megoldás |
1. csirke, csávó, menő, csesznye, hepajkodnak, elpampogják, suli, tancsi, vallat |
MNY.3.3.17. felismeri, megnevezi és alkalmazza a stílusrétegeket
Feladat |
A hóval borított, befagyott folyón csak itt-ott akadt falvak közelében valamely kékes színű lék, amelyben kivillant a folyó acélos vize, amint fagyosan, frissen suhant tovább a jegek alá. 1. Melyik stílusréteghez sorolható be a fenti szöveg? 2. Olvasd el a fenti szöveget, és húzz alá benne legalább három hasonlatot! 3. Írd le, milyennek látja az elbeszélő a hegyek színét! Hányféle kéket ír le? ______________________________________________________________________________________ |
Megoldás |
1. b) |
A MAGYAR NYELV TÖRTÉNETE részterületein a tanuló felismeri és megnevezi:
MNY.3.3.18. felismeri és megnevezi a nyelvtörténeti korszakokat
Feladat |
||||||||
Írd a név mellé a hozzáillő mondat számát!
a) Az első teljes magyar nyelvű Biblia-fordítás elkészítője. |
||||||||
Megoldás |
||||||||
|
MNY.3.3.19. felismeri és megnevezi az első nyelvemlékeket
Feladat |
Írd le az alábbi nyelvemlék címét és keletkezési idejét! _______________________________________________________________
|
Megoldás |
Halotti Beszéd és Könyörgés, 1200 körül |
Feladat |
Írd le az alábbi nyelvemlék címét és keletkezési idejét! _______________________________________________________________________
|
Megoldás |
Ómagyar Mária-siralom, 1300 körül |
Feladat |
||||||||||||||||
Egészítsd ki a táblázat hiányzó részeit!
|
||||||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||||||
|
MNY.3.3.20. ismerettel rendelkezik a 19. század nyelvújító mozgalmáról
Feladat |
||||||||||||||||||||||||||||||
Sorolj fel a nyelvújítás módszerei közül hármat! Mutasd be példával is, hogyan bővítették szókincsünket a nyelvújítás korában! Pl. szóelvonással - árny (árnyék) ______________________________________________________________________________________ |
||||||||||||||||||||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||||||||||||||||||||
|
Az IRODALOM részterületein a tanuló:
MNY.3.4.1. a kiemelt szövegrészletek/szöveghelyek, hősök, helyzetek, témák és motívumok alapján felismeri a műnemet és a műfajt
Feladat |
Fejtsd meg a következő verspuzzle-t! Milyen szövegekből állt össze? Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak, a) Melyik műnembe tartoznak a felhasznált szövegek? _________________ b) Pótold a hiányzó adatokat! 1. sor: Szerző:____________________ Verscím: _______________________ |
Megoldás |
a) líra 1. Ady Endre: Fölszállott a páva |
MNY.3.4.2. felismeri a konkrét szöveg műnemét és műfaját
Feladat |
Döntsd el az első bekezdés alapján, hogy melyik műnembe és műfajba tartozik a következő szöveg? Tudjátok ti, hogyan lesz valakiből boszorkány? Persze honnan is tudnátok, mikor arról sincs sejtelmetek, hogyan lesz valakiből holló, csóka, kormos varjú vagy Füvetrágó Erdei Csuda! Bár az igaz, hogy amikor a madarak kidugják fejüket a tojásból, könnyű megállapítani róluk, mifélék. Még véletlenül se lehet összetéveszteni a hollót a verébbel, a csókát a lappantyúval, a kormos varjút a citromsármánnyal. A születése pillanatában Füvetrágó Erdei Csudáról is mindenki tudta, hogy ő Füvetrágó Erdei Csuda, nem pedig - teszem azt - levelibéka. (Boldizsár Ildikó: A szomorú boszorkány, részlet) Műnem: ___________________
|
Megoldás |
Műnem: epika |
MNY.3.4.4. felismeri a különböző verselési formákat (ütemhangsúly, időmérték) és a következő alapfogalmakat: alliteráció, belső rím, szinesztézia, tőismétlés, halmozás, illetve felsorolás, versciklus, látomás, ars poetica, gondolati líra
Feladat |
Nevezd meg a versrészletben kiemelt költői kifejezőeszközt! "lud-felhő zubban körültünk, barnán gágog vissza tülkünk" (Babits Mihály: Vasárnapi impresszió, autón) |
Megoldás |
szinesztézia |
MNY.3.4.5. ismeri a lírai, epikai és drámai műfajokat
Feladat |
1. Olvasd el figyelmesen az alábbi szöveget! Örkény a novella műfajáról eleinte teljesen hagyományos értelemben gondolkodik. Amikor 1952-ben, a Csillagban közölt Lila tinta című elbeszélését súlyos támadások érik, a következőket írja: "A novella félelmetes műfaj. A novella majdnem olyan kényes, mint a vers. Egy jó regénynek meg sem kottyan néhány elhibázott részlet, akár egy vagy két rosszul sikerült fejezet. A novella más. A novella sűrít, nem jelképesen, hanem valóságosan sűríti néhány száz sorba az egész világot; érthető, hogy /…/ egy hamis párbeszéd, egy homályos jellemzés, a cselekménynek egy hazug fordulata a robbanás veszélyével fenyeget. Egy hiba elég, hogy agyonverje azt is, ami nem hibás..." Hogy nevezzük Örkény István rövid szövegeit, illetve "átalakult novelláit"? ___________________________________________________________________ |
Megoldás |
Egyperces novelláknak. |
MNY.3.4.6. képes egyéni álláspont, kritikus szemléletmód és kreatív értelmezés kialakítására.
Feladat |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
A fenti részleg Vörösmarty Mihály Csongor és Tünde című mesedrámájából való. Csongor, aki Tündérhont keresi, hogy megtalálja Tündét és a boldogságot, útján találkozik a Kalmárral. 2. Milyennek tartja a Kalmár Csongort? 3. Milyennek tarja Csongor a Kalmárt? 4. Fogalmazd meg véleményed erről a kijelentésről: A boldogság forrása egyedül a pénz lehet! Indokold meg!
|
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
Megoldás |
||||||||||||||||||||||||||||||||||||||||
1. A Kalmár szerint Tündérhon a zsebében van, vagyis a pénz a boldogság forrása. |
Oktatási tudásszintek a kötelező (általános) iskolai oktatás végén magyar nyelv és irodalomból, amelyek felmérése ismeretlen feladatokkal történik
MNY.2.1.7.megkülönbözteti a szöveg és a könyv szerkezeti egységeit (főcím, alcím, szövegtest, fejezet, bekezdés, lábjegyzet, tartalom, előszó, utószó, névmutató, tárgymutató, bibliográfia)
Feladat |
Állapítsd meg, hogyan nevezzük a szöveg alább látható szerkezeti egységét! (Falus Iván szerk.: Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.) |
Megoldás |
Névmutató |
Feladat |
Állapítsd meg, hogyan nevezzük a szöveg alább látható szerkezeti egységét! (Falus Iván szerk.: Didaktika. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2003.) |
Megoldás |
tárgymutató |
MNY.2.1.9. megkülönbözteti a tényanyagot a reflexióktól, kommentároktól
Feladat |
Az esőerdők irtása Az esőerdőket jelenleg óriási mértékben irtják, ami az üvegházhatás egyik fő okozója. Az őserdők égetéses irtása során az égéssel nagy mennyiségű szén-dioxid jut a levegőbe. Amikor az erdőket kivágják és fölégetik, az elraktározott szén szén-dioxid formájában kerül vissza a levegőbe. Az utóbbi 10-15 év során átlagosan évente 1 milliárd tonnával kerül több szén-dioxid a légkörbe. Az erdőirtás miatt keletkezett szén-dioxid mennyiségét a légkör teljes szén-dioxid mennyiségének egyharmadára becsülik. Tudvalevő, hogy a szén-dioxid koncentrációjának megnövekedése az üvegházhatás egyik kiváltója. a) Az esőerdő fái a csapadékképzésben is fontos szerepet játszanak, ugyanis a gyökereiken keresztül magukba szívott talajvizet folyamatosan párologtatják. b) Az utóbbi 10-15 év során átlagosan évente 1 milliárd tonnával kerül több szén-dioxid a légkörbe. c) A világméretű ökológiai katasztrófa elkerülése érdekében le kellene állítani a további erdőirtást. d) Az erdőirtás a fakitermelés, a mezőgazdasági területek növelése, az urbanizáció növekedése miatt világszerte gyorsul. |
Megoldás |
c) |
MNY.3.1.6. képes az olvasott szövegekkel kapcsolatban kérdéseket feltenni, véleményt, kritikai nézőpontú hozzászólást formálni, érvelni, összehasonlító észrevételeket tenni
Feladat |
Olvasd el Örkény István következő egyperces novelláját, majd oldd meg a feladatokat! Emlékkönyvbe - Ki vagy, te hosszúhajú, sudár, szép, fiatal lány? 1. Hogyan kapcsolódik a cím a szöveghez és a beszélők nézőpontjához? 2. Mi a különös a Vorazlicki Klára Nóra Annamária Olga névhasználatban? Említs meg legalább két szempontot! 3. Állíts össze egy rövid érvelő szöveget a következő címek egyikével! Válassz egyet a címek közül! |
Megoldás |
1. Pl. arra utal, hogy nincs két egyforma egyén, az idősebb férfi nézőpontja érvényesül stb. |
MNY.3.3.5. felismeri a tanult szófajokat
Feladat |
|||||||||
Változtasd meg az ige jelentését az igekötő kicserélésével, és írj egy-egy mondatot az igékkel!
|
|||||||||
Megoldás |
|||||||||
Pl. A színész eljátssza a szerepét. |
MNY.3.4.3. felfedezi a szerző és a lírai beszélő (lírai én), valamint a szerző és az elbeszélő közötti különbségeket
Feladat |
Olvasd el az alábbi szövegrészletet, és állapítsd meg, ki nem vesz részt a beszélgetésben! Ki lehet az elbeszélő? Gion Nándor: Sortűz egy fekete bivalyért - Sortüzet temetéseken szoktak adni - okoskodott Szivel Sanyi, merthogy ő értett az ilyesmihez. - Főleg amikor katonákat temetnek. Karikázd be a helyes válasz előtti betűt! A beszélgetésben nem vesz részt: a) Gion Nándor |
Megoldás |
d) Tamás |